Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 3. szám - Néhány szempont az 1907. évi XIX. t.-c. 81. és 82 §-aival kapcsolatban

Munkásügyi Szemle 115 úgy, mint éles megkülönböztetés teendő »magánjogon alapuló kártérítés« és »balesetbiztosítás« között, éppen oly határozottan különbséget keli tennünk kereskedelmi jogi biztosítási szabályok és a munkásbiztosítás jogoszabályai között. Az analógiák is alig vehetők a biztosítási jogból. Az a nemes intencióból fakadó törekvés, mely a 2.400 K-n felüli jövedelem baleset esetére való érvényesítését célozza nyitott kapukat dönget. Dr. Szladits Károlyl) kimutatta, hogy mivel a törvény »az alkalmazottak biztosítását csak keresményük egy részére engedi meg, ügy ez egyúttal azt jelenti, hogy az alkalmazottak csak a maximális összeg erejéig vannak biztosítva és ezen felül nem biztosított személyek. Ezt az álláspontot a kir. Kúria magáévá tette 5332/908. sz. ítéletének indokolásában. Végül és ez a kérdés legfontosabb, utalok arra a javaslatra, hogy mihelyt a pénztár megállapítja a visszatérítési igényt, adassék meg a munkásnak is a visszatérítési jog. A 81. és 82. §.*) azonos fogalmakat tartalmaz : »törvény alapján hatóságilag elrendelt óvórendszabályok nem foganatosítása«, megállapítva a 81. §-ban polgári úton, a 82. §-ban büntető úton. A 81. § előfeltétele — mint erre ismételten rámutattam —nagyon súlyos, még ha nem ís a konkrét esetre vonatkozó hatósági intézkedést magyarázunk is e §-ba, hanem általában, ,.törvény alapján elrendelt óvórendszabályt". A 82. § büntetőbírói ítélettel kívánja megállapítani a többször ismételt 81. § 2. bekezdése szerinti gondatlanságot. Ámde a gondatlanság büntetőjogi kritériuma teljesen más, tágabb, mint a 81. § 2. bekezdéséé. A büntetőbíróság, mikor ítél, nem az 1907. évi XIX. t.-cikket tartja szem előtt, hanem a büntetőtörvényt. így tehát azt állapítja meg : fennforog-e a büntetőjogi gondatlanság, de nem azt, fennforog-e a 81. § 2. bekezdése szerinti gondatlanság, így^tehát tulajdonképpen a 82. § szószerinti értelmében végrehajthatatlan. És éppen — minthogy a törvények úgy magyarázandók, hogy értelmük legyen — a büntetőbírói ítélet általában történt gondatlanság — megállapítása után — ami perelőfeltétel a 82. § szerinti pereknél — következik a polgári bíró vizsgálata abból a szempontból, a büntető bíró milyen gondatlanság alapján ítélt: a 82. § 2. bekezdése szerintiért vagy sem? Ebből látszik, mily erőszakolt a 81. és 82. §, a pénztár és a munkás joga közötti különbségtétel a visszatérítési igény tekintetében. A jelenlegi törvény keretében az a javaslat, hogy a pénztár visszatérítési igényének megállapítása esetén a munkás is perelhessen büntetőbírói ítélet nélkül, bírói gyakorlattal — bármilyen jóindulat esetén is — nem valósítható meg. De ha zaklatásokat akar a törvény elkerülni, erre alkalmas eszköz a pénztár eljárása eredményének bevárása, mint perelőfeltétel a munkás kártérítési perénél. Annyi kétségtelen, a törvény revíziója szélesebb alapokon és világosabban kell, hogy megjelölje az általános magánjog és a munkásbiztosítási törvények viszonyát. Bár nem tagadom azt sem, hogy a homály nagyon sok a szociális érzésnek megfelelő magyarázatot lehetővé tesz. Talán a revíziónál ezen szempontok érvényesítése nyíltan fog megtörténhetni. Reméljük. unkásbiztosítás és magánjogi kártérítés. Munkásügyi Szemle I. évf. 1. szám. ») 1907: XIX. t.-c. 81. §. Ha a munkaadó vagy megbízottja a balesetet szándékosan idézte elő, a baleset folytán nyújtott kártalanításért és az ez ügyben felmerült összes költségekért az illető munkaadó vagy megbízott az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak kártérítéssel tartozik. Ha a baleset annak folytán állott elő, hogy a munkaadó vagy megbízottja, kinek a megbízásából eredő eljárásáért felelősséggel tartozik, a törvény alapján hatóságilag elrendelt óvórendszabályokat nem foganatosította, illetőleg az így elrendelt óvókészülékekről nem gondoskodott, a munkaadó a baleset folytán nyújtott kártalanítást és az illető ügyben felmerült összes költségeket az országos pénztárnak megtéríteni köteles. 82. §. Biztosított személyek kártérítési igényt támaszthatnak a munkaadó ellen, ha jogerős büntetőbírósági ilélettel megállapíttatott, hogy az illető munkaadó vagy oly megbízottja, kinek a megbízásából eredő eljárásáért felelősséggel tartozik, a balesetet szándékosan vagy a 81. § második bekezdésében említett gondatlansággal idézte elő. . .