Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 2. szám - A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozása. VIII. ülés. 1913. évi január hó 16-án

92 Munkásügyi Szemle tainak szanatóriumi ápolási segélvt nyújt. E segélyezés feltétele, hogy a biztosított két év óta fizesse a járulékait. Az intézet legfeljebb hat hónapon át napi T50 korona segélyt ad, norvégiai, az állam által fenntartott, vagy szubvencionált intézetben való ápolásra. A német biztosítótársaságokat a magánalkalmazottak biztosítási törvénye fogja majd a gyógykezelés rendszeresítésére sarkalni, mert csak akkor kaphatják meg az állami elismerést, ha ugyanolyan egyéb szolgáltatások mellett — amit az állami intézet nyújt — gyógykezelést is adnak a biztosítottaknak. Gyóg,vszerkülönlegességek alkalmazása a munkásbiztosító pénztáraknál. Érdekes és a pénztárakra nézve nagyon jelentős jogkérdésben foglalt állást a német Reichsgericht. A Pyrenol nevű izzasztószer, mely Denzoesav, Salicilsav és Thymolból áll, szabadalmilag védve van. A würltembergi Krankenkassenverband Stuttgartban azzal az indokolással, hogy e szer ára az önköltségek százszoros összegében állapíttatott meg az általa kiadott orvosi rendeletek könyvében, melyben a drága szerek mellett a velük egyenértékű olcsóbb szerekre történik utalás, a »Pyrenol« mellett a megfelelő olcsóbb gyógyszert is megnevezte és hogy ezen eljárása gyakorlati értékkel is birjon, a KrankenkassenVerband valamennyi orvos által, akiket alkalmaz, nyilatkozatot írat alá, amelyben az orvosok beleegyeznek abba, hogy olyan esetekben, amikor Pyrenolt rendelnek, a gyógytárakban hasonló hatással bitó gyógyszert szolgáltatnak ki és csak olyan esetekben, ahol ilyen helyettesítő gyógyszerek kiszolgáltatását tudományos meggyőződésökkel nem egyeztethetik össze, adatik ki a Pyrenol, de ekkor a Pyrenol szó mellé »N. B.« jelt kell tenniök. Ugyanilyen értelmű utasítást kaptak a gyógyszerészek és megállapította a Krankenkassenverband, hogy a szabálytól eltérő eljárás esetén az orvosoktól és gyógyszerészektől kára megtérítését követelhesse. A Pyrenol gyártója,*! a württembergi Krankenkassenverband eljárása ellen, amely szerinte a védjegyjogba, az üzleti versenytörvénybe, a büntetőtörvénykönyvbe és a polgári törvénykönyvbe ütközik, panaszt adott be. A stuttgarti Landesgericht ésOberlandesgericht a panaszt elutasította. A másodfokú bíróság ítéletét azzal indokolta meg, hogy törvénysértés nem történt az által, hogy panaszoltak meggyőződést szerezvén arról, hogy más szer éppen úgy segít, a megengedett eszközökkel orvosaikat arra birták, hogy hasonnemű orvosságot alkalmazzanak. A Reichsgericht a másodfokú bíróság ítéletét feloldotta és kötelezte a Verbandot, hogy az alkalmazott orvosai által a fentebb jelzett nyilatkozatokat a jövőben ne állíttassa ki és megállapította, hogy a V/erbandnak nincs joga arra, hogy a gyógyszerészeknek a Pyrenol kiszolgáltatását, ha az orvos rendelte, megtiltsa. Rokkantbiztosítás Norvégiában. A rokkantbiztosításra vonatkozó javaslatok kidolgozására már évekkel ezelőtt kiküldött bizottság most fejezte be a munkáját. A bizottság javasolja, hogy a kényszerbiztosítás a 16—50 évesekre terjedjen ki. Rokkantnak tekintessék minden 70 évet betöltött biztosított s mindenki, kinek munkaképessége annyira csökkent, hogy előbbi keresetének 2/3 részét elveszítette. Ne részesülhessen azonban járadékban, akinek legalább 1.50Ó korona jövedelme van. Javasolja továbbá a bizottság, hogy a biztosított elhalálozása esetén hozzátartozói is részesüljenek segélyben s hogy olyanok, akiknek munkaképessége hacsak részben is helyreállítható, szanatóriumi ápolásban részesüljenek. V A munkásbiztosítási törvény reformja. A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesületének szaktanácskozása. )( — VIII. ülés. 1913. évi január hó 16-án. — Szterényi József elnök: T. Uraim! Megnyitom a mai ülést. Folytatjuk a munkásbiztosítási választott bíróságok szervezetéről és hatásköréről megkezdett vitánkat. Dr. Schulcz Ágost min. osztálytanácsos-bíró: Midőn a munkásbiztosítási választott bíróságokat tárgyazó már is gondolatgazdag vitában résztveszek, teszem ezt egyjrányadó elv szemmeltartásával. Új intézmények létesítésénél a nagy koncepció s az alkotás bátorsága a főkellék, megalkotott intézmények módosításánál azonban főleg az óvatosság vezérelje a törvényhozót és minden tanácsadóját. A még alig megfogamzott csemetét ne túlsókat nyesegessük s oltogassuk,