Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 2. szám - A magyarországi szakszervezetek működése 1912-ben

Munkásügyi Szemle S5 Egyéb mérgezési tünetek: psychikai depressio, álmatlanság, rossz táplál­kozás, erős lesoványodás. Szociális hygiéne a berlini egyetemen. A szociális hygiénét a ber­lini egyetemen eddig csak egyes felolvasásokon tárgyalták, különösen a köz­egészségügyi intézet volt asszisztense, dr. Kisskalt tanár foglalkozott vele. Ezen tanár a königsbergi egyetemre meghívatván, dr. Grotjahn fog rendszeres előadá­sokat tartani a szociális hygiéne köréből és veszi át azon külön osztály veze­tését, melyet dr. Flügge a közegészségtani intézetben alapítani szándékozik. Iparhygienikus továbbképző tanfolyam majnai Frankfurtban 1912-ben. Mint az előző évben, úgy az idén is majnai Frankfurtban szeptember végén és október kezdetén iparhygienikus továbbképző tanfolyamot tartott az iparegészségügyi intézet a városi hatósággal egyetemben. Ezen tanfolyamok célja eredetileg az volt, hogy a gyakorlatban levő orvosoknak, különösen pedig a betegsegélyző pénztárak orvosainak áttekintést nyújtsanak az iparhygiéne és balesetgyógyítás kérdéseiről. De az első tanfolyam tapasztalatai azt mutatták, hogy technikai körökben is nagy érdeklődést tanúsítanak a tárgyalt anyag iránt. A második tanfolyam létesítésénél ezt tekintetbe vették és ezért a baleseti gyó­gyítást tárgyaló előadásokkal egyidejűleg technikai témákról is tartottak előadá­sokat. A látogatók száma, mely 1911-ben 61 volt, 135-re emelkedett, kik közül 70 az egész ciklust hallgatta, míg a többiek csak egyes előadásokat. Az előző évvel ellentétben a hallgatók legnagyobb része technikai képzettségük volt, csak 36 orvos vett részt a tanfolyamon, ezek közül 16 orvos-hivatalnok felsőbb ható­ságuk utasítására, 12 gyári és pénztári orvos volt, öten az iparfelügyelet terén működtek. Magánorvos csak három vett részt a tanfolyamon. Ezen számok vilá­gosan mutatják azokat a nehézségeket, amelyek a gyakorló és hivatalosan nem alkalmazott orvosokat ily tanfolyamok látogatásától távoltartják és amely nehéz­ségek közül a pénzkérdés (utazás, ellátás, helyettes állítása stb.) okozza a leg­nagyobb akadályt. Az ipari felügyelőséget 40 hivatalnok képviselte, akik a nagyobb német városokból, Ausztriából, Svájcból és Hollandiából jöttek. Az ipar köré­ből 46-an vettek részt, ezek közül 10-en vezető átlásban voltak. A szövetkeze­teket csak egy szövetkezet elnöke és egy technikai hivatalnok képviselte. Az egyes munkásszakszervezetek 4 hivatalnokukat küldték ki, városi hivatalnok, három voit és végül két festőmester és egy jogász (az osztrák kereskedelemügyi miniszter kiküldötte) is részt vett a tanfolyamon. Igen örvendetes, hogy 26-an másodszor látogatták a tanfolyamot. Külföldi hallgató összesen 14 volt (osztrák 6, svájci 5, holland 2, magyar 1). Darált hús és darált hús által okozott megbetegedések. Német­országban a mészárszékekben, úgy mint nálunk is, sok helyütt darált húst áru­sítanak. Ez nyers állapotban kevésbbé emészthető, mint megfőzve. Mar ezért is, de továbbá más egészségügyi okokból is csak főtt állapotban ajánlatos a fogyasz­tása. Egészséges darab húsoktól a daráithús óriási baktériumtartalma által külön­bözik. Ez az oka annak, hogy igen gyorsan romlik. A baktériumok okozta szén­sav idézi elő ezen húsneműek színváltozását. Mészárosoknál már régóta szokásos, hogy a darált húshoz konservsókat adnak, hogy a hús élénk piros színt nyerjen és így könnyebben adhassák el. Ezen sók nemcsak a vörös színt tartják meg, hanem a már elszíntelenedett húst ismét vörösre festik és a hús rossz szagát is eltüntetik. Ezért használatuk alkalmas arra, hogy a közönséget több irányban is megtéveszsze. Ezen sók csiraölő képessége nem nagy, a húsméreggel szemben pedig egyáltalában hatástalanok. Ha ilyen hosszabb ideig állott darált hús mér­gező baktériumokkal fertőztetik, súlyos megbetegedéseket, sőt halálesetet is okozhat. A közegészségügyi hatóságnak kötelessége, hogy az ily konzervsók hasz­nálatát eltiltsa. Ezek alkalmazása jogosulatlan, felesleges és egyes szerencsétlen esetekben az egészséget és életet súlyosan veszélyeztető. A nyers darált hús élvezete által átvihetők az emberre a trichinosis, a marha- és disznógalandféreg, ugyancsak felléphetnek súlyos húsméigezések, amelyeket a legtöbb esetben beteg állatok gyors, szükségszerű vágatása által nyert húsok okoznak. Trautmann dr. szerint tehát követelnünk kell, hogy a konzerv sók alkalmazása, nagyobb meny­nyiségű darált hús készletben tartása szigorúan tiltassék el, továbbá rendeltessék el mészárszékekben figyelmeztető lapok kifüggesztése, amelyek a közönséget fel­világosítják az ilynemű húsok gyors romlásáról, azonkívül felvilágosítás által oda kell hatnunk, hogy a darált hús élvezete csökkentessék, nyers állapotban pedig egyáltalában ne élvezzék.^

Next

/
Oldalképek
Tartalom