Munkásügyi szemle, 1913 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 2. szám - A magyarországi szakszervezetek működése 1912-ben

82 Munkásügyi Szemle zet azonban mégis mintegy 1000 taggal szaporodott és az egész ország területén számos előnyt vívtak ki kisebb-nagyobb harcok árán. Az építőmunkásszövetség a rossz gazdasági viszonyok miatt a támadó mozgalmakat jobb időre halasztotta, annál többet tett a belső megerősödés érdekében. Elhatározta a többi között, hogy minden jogos tagjának rokkantsági segélyt nyújt, ami nagy mértékben hozzá fog járulni a tagok állandósításához. Az építőipari munkásvédelem előmozdítására nagyszabású tervet dolgozott ki. A festőiparban jó konjunktúra mellett csendes, nyugodt esztendő volt az 1912-iki, amit a szervezet belső megerősödésre használt föl. A tagfluktuáció megakadályozására nagy befolyással volt az ez évben rendszeresített betegsegélyezés. A nyomdászok szervezete a régi biztos, szilárd alapon dolgozott tovább. Az év legkimagaslóbb eseménye az 50 éves évforduló ünnepe és az azzal kapcsolatos hat napig tartó tanácskozás, amelyen az egész országra kiterjedő kötelező sorrendszerü munkaközvetítést határozták el és emelték a segélyezést. A szakmunkások közül 2u/o, a segédmunkások közül csak 0*307« volt munka nélkül. A nyomdászok 90'8%-a szervezett. Dudapesten csak 2% a szervezetlen nyomdász. Budapesten 42*24 korona, vidéken 28 korona az átlagos hetibér. A szabómunkások szervezete több, mint 700 taggal szaporodott átlagban. Emelték a segélyezés összegét és fontos eseménye az évnek, hogy az eddig bérben birt helyiségüket megvásárolták. Nemcsak a fővárosban, de vidéken is munkaidő rövidülést és béremelést tudtak több, mint 7000 munkás számára kivívni. A vas- és fémmunkásszövetség csöndes harcnélküli esztendeje nagyon kedvezett a belső, anyagi megerősödésnek. A magyarországi mozgófényképkezelők és zongoramesterek december 19-én együttes értekezletet tartottak, hogy a munkaidő tartamára, a szabadnapra, a munkabérekre, az éjfélutáni munka különdíjazására, amely kérdések eddig teljesen rendezetlenek, egyöntetű eljárásban állapodjanak meg. Megbízták a közös szervező bizottságot, hogy ezeknek a kérdéseknek kollektív szerződés útján való rendezésére erőteljes mozgalmat indítson. A budapesti mészáros munkások kollektív szerződése január 1-én lépett érvénybe. Ennek értelmében a munkabér heti 25 és 45 korona között váltakozik a végzett munka és a gyakorlottság figyelembevételével. A szerződés a zárórát esti 7 órában állapítja meg. Vitás ügyekben választott bíróság dönt. A szerződés 3 évre szól, a béreket 20u/o-kal emeli és 1.000 munkás élvezi előnyeit. Német szakszervezetek 1912-ben. Az új év alkalmából a német szak szervezeti mozgalom vezető sajtóorgánumai visszapillantást vetnek az elmúlt évre és a szakszervezeti mozgalom szempontjából fontosabb eseményekre. Úgy a szakszervezetek lapja, a »Korrespodenzblatt«, mint a keresztény szervezetek lapja visszapillantása szerint az elmúlt év a szervezett munkásság szempontjából nem tartozott a kedvezőbbek közé. Az európai politikai válság által befolyásolt munkapiac, noha egyes iparágak fényesen és gazdagon voltak foglalkoztatva, egyes munkáscsoportok részére nagyon kedvezőtlen volt. Érzékeny nyomást gyakorolt a munkásság helyzetére az élelmiszer- és húsdrágaság is. Mindkét momentum a munkapiac kedvezőtlen állása és a drágaság befolyást,gyakorolt a szakszervezetekre, a bérmozgalmakra, a segélyezésre és taglétszámra. A szociálpolitikai törvényhozás eredménye tekintetében szétágazó a két lap véleménye. Míg a keresztény szervezetek lapja a birodalmi gyűlési pártok jóindulatát a szociálpolitika fejlesztésében elismeri és a lakásügy és munkabérszerződésekre a középosztályra és a magántisztviselőkre vonatkozó szociális törvényhozás csöndes, nyugodt fejlődését biztosítottnak látja, a szakszervezetek lapja, a Korrespondenzblatt, a birodalomgyűlés szociálpolitikai alkotásait a semmivel tartja egyenértékűnek és a most következő téli időszak működését is kilátástalannak mondja, miután a birodalmi gyűlés az állami munkások egyesülési jogának kérdésében olyan kevéssé bíztató magatartást tanúsított. A munkásosztály minden fenntartás nélkül csak a 110 szociáldemokrata képviselőre támaszkodhatik. A munkaidő megrövidítése és az alkoholizmus. Bourgeois francia munkaügyi miniszter egyik beszédében következőképpen nyilatkozott a munkaidő