Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 23. szám - Az ipari betegségek biztosítása

832 Munkásügyi Szemle Az 1906. december 21-én kelt balesetkártalanítási törvény 8. §-a a munkásnak, ha balesetből, vagy ipari megbetegedésből származó munkaképesség csökkenésben szenved, ha ez egy hétnél tovább tart, kártalanítást biztosít. Ha a hivatalos szakértő orvos, »Certifying Surgeon« igazolja, hogy a munkás a törvény függelékében felsorolt ipari mérgezések avagy megbetegedések egyikében szenved és ennélfogva nem képes rendes munkabérét megkeresni, avagy ha törvényadta jogánál fogva valamely veszélyes iparban a munkást rendes munkájából ideiglenesen vagy véglegesen eltiltja, avagy ha a munkás a törvény függelékében felsorolt ipari mérgezések, vagy betegségek egyikében meghal, úgy a munkaképtelen munkásnak vagy jogosult örököseinek ugyanarra a kártalanításra van joguk, mintha a munkaképtelenség vagy a halál más baleset következménye lett volna. Föltételezik és megkövetelik, hogy a mérgezés vagy betegség ama munkakör természetéből folyó legyen, amelyben a munkás a munkaképtelenséget vagy munkatilalmat megelőző utolsó évben dolgozott. Ha a munkás a biztosításra kötelezett üzembe való belépésekor írásban tudatosan valótlanul azt állítja, hogy azideig a vonatkozó betegségben nem szenvedett és ennek az állításnak a valótlansága később beigazoltatik, akkor a munkaadó a szavatosság alól fölszabadul. Az a munkaadó, aki a munkást legutóbb foglalkoztatta, szavatolni köteles a kárért, a megbetegedett munkás tartozik azonban oly esetekben, amelyekben a betegség tudvalevően lassan szokott kifejlődni, a munkaadónak mindazokat a munkaadókat megnevezni, akiknél abban az időben, amikor a betegséget szerezhette, dolgozott. Ezek a munkaadók szavatolnak a kártalanítás fizetésére kötelezett vállalkozónak. A kártalanítandó ipari betegségek jegyzékét a törvény megállapítja. Ezzel a listával szembe helyeztetett azoknak az üzemeknek a listája, amelyekben a vonatkozó ipari betegség elő szokott fordulni. Ha a konkrét esetben az ipari betegség az azzal szembe helyezett üzemben lépett fel, úgy a megbetegedés a hivatásszerű foglalkozás által okozottnak tekintendő, hacsak a munkaadó annakellenkezőjét nem tudná bebizonyítani. A kártalanítandó ipari betegségek jegyzékét különösen lelkiismeretes és alapos tanulmányok alapján állapították meg. Bizottsági tanácskozások hosszú sorozatában minden érdekcsoportot és minden szakértőt meghallgattak, minden egyes megbetegedést egészen pontosan megvitattak s a kártalanítás kérdésének minden részletét pro és kontra alaposan megbeszélték. E tanácskozások eredményeit vaskos kötetekben közölték.1) Az angol törvény szerint kártalanítandó ipari betegségek jegyzéke a következő: A betegség: Anthrax (lépfene). Ólommérgezés és következményei. Higanymérgezés « Foszformérgezés < Arzénmérgezés. Ankylostomiasis (Bányaféreg). A benzol nitro és amidoderivatumai által okozott mérgezés. Szénbiszulfidmérgezés és annak következményei. *s.~,~J) £eport, (J\ and of the Departmental Committee on Compensation for industrial Sous 19Ó7 houses ot parliament by command of his Majesty, London Wynan and A foglalkozás: Gyapjú, szőrök, sörték és bőrök kezelése és feldolgozása. Minden foglalkozás, ahol ólmot vagy mérges ólomterméket használnak fel. Ugyanígy, higany vagy higanytermék felhasználásával. Ugyanígy, foszfor vagy mérges foszfortermék felhasználásával. Ugyanígy, arzén vagy mérges arzéntermék felhasználásával. Bányászat. Ugyanígy, a derivatumok és az azokból készített mérgező anyagok felhasználásával. Ugyanígy szénbiszulfid felhasználásával.