Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 22. szám - A munkanélküliség monográfiái

Munkásügyi Szemle 799 kutatásoknak kell kiegészíteniük, amelyek a munkanélküliség problémájának összes vonatkozásait és kapcsolatait felderítik. Erre a czélra különösen alkalmasnak tartom a monografikus módszert, amely már annyi becses eredményt mutathat fel, amely tudásunkat a bennünk környező sociális viszonyokról annyira kitágította és mélyítette. Csak Le Play, Cheysson, Ducpétiaux, Schnapper-Arndt, Booth neveit akarom idézni. A monográfiái enquétek jelentőségét a statisztika kérdésének főelőadója a párisi konferencián, Harald Westergaard tanár úr is kiemelte fényes rapportjában. Oda kell hatni, hogy a különböző országokban egyes vállalatok, egyes vidékek, egyes városok, egyes iparágak viszonyai a munkanélküliség tekintetében a legapróbb részletekig feltárassanak. Csak ilyen finomabb vizsgálatok segítségével fogunk tisztán látni, fogjuk felderíteni azt az oly szövevényes szociális tünetet, amelynek annyi vonatkozása van a társadalomgazdasági élet különböző részeivel. A monografikus módszer segítségével meg fogjuk látni, hogy mily különböző jelleggel bir a munkanélküliség egyes országokban, egyes országrészekben, egyes iparágakban. Különösen a munkanélküliség okai tekintetében fogunk ily módon igen becses felvilágosításokat nyerni, mely kérdésre a statisztikai felvételek segítségével alig kaphatnánk kellő választ. Ez a módszer a bajok enyhítését ís meg fogja könnyíteni, amennyiben a gyógyeszközök megválasztására és az alkalmazás módjára útmutatást fog szolgálni. A monográfiák módszerét nem óhajtom most részletezni — azt más alkalomra tartom fenn magamnak — csak jelezni óhajtom a főbb kérdéseket, amelyekre azoknak véleményem szerint ki kellene terjedniök. Ilyenek: a munkanélküliséget előidéző általános és különleges okok (konjunktúrák, technikai átalakulás, kereskedelmi-, hitelválság, háború, vámtételek változása, időjárás, divat), a munkanélküliek kora, családi állapot, gyermekek száma, egészségi állapot, a végzett iskolák, analfabetizmus, szakképzettség, nyelvismeretek, munkabérviszonyok, a szokásos munkaidő és munkafeltételek, a munkaszerződések, a felmondási idő, honosság és illetőség, lakásviszonyok, mellékfoglalkozás, a családtagok keresete, az illető iparág általános viszonyai, a kartellek összefüggése a munkanélküliséggel, a tanonczviszonyok, az otthoni munka, a kivándorlás, a bevándorlás, a belső vándorlások, vándormunkások, vándorlegények, csavargók (tramps), van-e a munkanélkülinek földje, háza, megtakarított pénze, hányszor ismétlődik a munkanélküliség, mely okokból és mennyi ideig tartott, mely iparágakban és mely helyeken dolgozott már a munkanélküli, a női és gyermekmunka szerepe, a munkások hitelviszonyai (zálogházak), a szakegyletekhez való viszony, a munkanélkülieknek fizetett segélyek, az uti segélyek, hogyan van szervezve és miképen működik a munkaközvetítés, a munkatőzsdék, ingyen kenyér, ingyen tej, népkonyha-utalványok, a munkanélküliség esetére való biztosítás szervezése, a szükségmunkák, foglalkoztató műhelyek, munkásgyarmatok. A kriminálitás, az alkoholizmus, a morbiditás, a moralitás, az öngyilkosságok, a prostitúció összefüggése a munkanélküliséggel; a munkanélküliek szerepe a tüntetéseknél, zavargásoknál, felkeléseknél, forradalmakban. A sztrájkok, lockoutok összefüggése a munkanélküliséggel. Egyes munkanélküliek monográfiái is becsesek lennének. Ezen monográfiák elkészítését nem várom sem a munkások szervezeteitől, sem a munkaadók egyesületeitől, sem az állami munkastatisztikai hivataloktól, hanem magántudósok tevékenységétől. Az utolsó években igen sok becses szociálstatiszrikai monográfiát köszönhettünk az egyetemek nemzetgazdasági és statisztikai szemináriumainak. Vájjon nem-e lehetne a munkanélküliség annyira érdekes és fontos problémáját a szemináriumi kutatások körébe belevenni ? Nemcsak a tudomány nyerne az ilyen kellő módszerrel és körül-