Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 22. szám - Munkanélküliség és kivándorlás

796 a kereskedelmi és iparkamarák, amelyek kizárt dolog, hogy vagy ne ismer­nék a területeiken működésben levő ily intézményeket, vagy legalább is ne tudnák azokat kikutatni. A teljesség kedvéért végül egy rövid kérelem­mel kellene fordulni a m. kir. központi statisztikai hivatalhoz, hogy az ipari érdekképviseletekről épp ez év folyamán történt felvétel kapcsán, amelyek keretében a munkaközvetítő intézetek is tudakoltattak, állítsa össze azo­kat az érdekképviseleteket, amelyek tényleg rendelkeznek ily intézménynyel. Oly kis munka ez, hogy a nevezett hivatal szívesen fogja a kérést teljesíteni. Tisztában lévén így a felvétel végrehajtásának módozataival, a másik lényeges kérdés, hogy minő keretek közt történjék az adatgyűjtés. Amint láttuk, az az álláspont jutott érvényre, hogy minden nemzet szabadon álla­píthatja meg a nemzetközi adatok egységességét, biztosítva az adatgyűjtés körét s terjedelmét. Nincs tehát semmi akadálya annak, hogy mi is telje­sen a saját céljainknak megfelelően oldjuk meg a ránk bízott feladatot. Elsősorban tehát lehetőleg fel kell ölelni az összes, tehát úgy az üzletszerű, mint a közhasznú, vagy állami, községi, szakszervezeti, jótékony­sági stb. munkaközvetítő intézeteket. Természetesen előbb érdeklődni kellene az iránt, hogy mennyiben volna remélhető a különböző jellegű in­tézmények részéről megbízható eredményekhez jutni. Ami pedig az egyéni kérdőívet illeti, ezt ki kell szélesbíteni a mi viszonyainknak megfelelően. Ki kellene bővíteni mindenekelőtt a 9-ik kér­dést azon az alapon, amelyet fentebb a tervezőkre vonatkozólag előadtunk. Másodszor súlyt kellene helyezni, ha értékesebb adatokhoz akarunk jutni, a foglalkozási viszonyra. Csak a tanoncokra hívjuk fel a figyelmet. A mi ipari termelésünk súlya még erősen a kisiparon nyugszik. Sok panasz hallik azonban a tanonchiány miatt. Itt a helyes munkaközvetítés sokat segíthet az állapotokon. Nem fog ártani megtudni, hogy ezidőszerint mint tölti be ezt a szerepet. Amennyiben különben még további módosítások­ról is lehet szó, legcélszerűbb, ha ezek közös megbeszélés útján tör­ténnek. Mindenesetre, ha ily alapokon végezzük el a reánk bizott feladato­kat, igen érdemleges munkát végezünk. Lehet, hogy már ezzel az első kísérlettel igen értékes anyagot gyűjtünk össze, amely nemcsak a nemzet­közi összehasonlítás céljaira lesz alkalmas, hanem erős támpontúl szolgál­hat nekünk a munkaközvetítés nagy jelentőségű kérdésének sikeres meg­oldásában, illetve ennek az arra hivatott közegeknél megfelelő súlylyal való propagálásában. De feltéve, hogy a végzett felvétel pozitív ered­ményekhez nem juttatna, akkor is meglesz az a nagy haszna, hogy fel­tárja a hiányokat s hibákat, amelyek akadályúl szolgáltak a sikeres adat­gyűjtés eszközléséhez s megmutatja ily módon az irányt, amelyet a jövő­ben követve teljes eredményekre számíthatunk. ^Munkanélküliség és kivándorlás. A Magyar Közgazdasági Társaság, a Magyar Jogászegylet és a Munka" nélküliség Elleni Küzdelem Magyar Egyesülete november hó 26-án rendezte Földes Béla udvari tanácsos, egyetemi tanár elnöklete alatt az első közös felolvasó estéjét. Ezúttal dr. Ferenczi Imre szociálpolitikai szakelőadó tar­tott a »Munkanélküliség és a nemzetközi munkásvándorlások« címmel elő­adást. Az előadó, akinek e tárgyról nemzetközi megbízásból írt tanul­mánya és az ehhez fűződő vita tudvalevőleg az ez évben Zürichben lefolyt nemzetközi szociális hétnek egyik fontos eseménye volt, elő­adásában nemzetközi és hazai szempontból iparkodott a kérdést meg­világítani. Rámutatott arra, hogy ama két és fél millió munkásnak vándor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom