Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 22. szám - A munkaközvetítés statisztikája

790 Munkásügyi Szemle Norvégia erős ellenvetéssel él a kérdőíveknek a foglalkozási ágak szerint s ezeken belül (pici. az iparban tanult s nem tanult munkás) való tagolása ellen. Abból a feltevésből indul ki, hogy itt országonkint más és más statisztikai elvek irányadók, így mindjárt Norvégia az eredmények feldolgozásánál ezeket a szempontokat nem méltatja figyelemre. Nem szorul bizonyításra, hogy ily adatok mily hézagosak s minden következtetésre alkalmatlanok volnának. De ezenkívül talán ez az a rész, amelyet legkönnyebben be lehet állítani a felvételbe s amelynek egységes nemzetközi alapokra való fektetése sem találkozik különösebb akadályokkal. Az Észak-Amerikai Egyesült-Államok szerint a szerkesztett ^ kérdőívek teljesen ráillenek az ottani viszonyokra is s csak némely módosításokkal éltek az egyéni kérdőívet illetőleg. Igen érdemleges az a vélemény, amely Franciaország részéről terjesztetett elő. Mindenekelőtt javasoltatott, hogy a részleges kérdőív megszerkesztése és a viszonyokhoz való alkalmazása bízassék minden nemzeti szekció belátására, amely álláspontot vallott különben a Magyar Egyesület is. Az összefoglaló kérdőív pedig mindig elláttatnék a megfelelő magyarázatokkal, amelyek az eredményeket közelebbről megérthetővé tennék. Kívánatos volna továbbá, ha az összefoglaló kérdőív kellő megkülönböztetéssel élne a paritásos ás egyéb jellegű intézetek között. Mint a magyar vélemény, a francia sem tartja indokoltnak a kereskedelem terére szorítkozó intézetek mellőzését. Annál inkább hiba ez, mert a legtöbb helyen adminisztratív ellenőrzés alatt állanak s minden kellék megvan, hogy teljesen megbízható adatokat szolgáltassanak. Ugyancsak több észrevétel tétetett az egyes kérdőpontokra vonatkozólag is. Közelebbről érdeklő dolog, hogy Zacher felelvén ez észrevételekre, kiemelte, hogy minden nemzet a maga körülményeihez képest szabhatja meg az egyén kérdőívet s egyöntetűség szigorúan csak az összkérdőívre céloztatott. Ugyancsak kiterjeszthető a felvétel tanonc- s egyéb jellegű közvetítőkre, csak gondot kell fordítni azonban arra, hogy ezek az összkérdőív adatait meg ne zavarják. Igen behatóan foglalkozott még a hollandi szekció a tervezetekkel. Mindenekelőtt súlyt helyezne arra, hogy a tanoncok is felöleltessenek, amit bizonyos korhatár beállításával vél leghelyesebben elkülöníteni a felnőtt munkásoktól. Minél megfelelőbb s határozott magyarázatok volnának szükségesek a tanult s nem tanult munkások között való megkülönböztetést illetőleg, hogy ezek alapul vételével a helyes egységesség biztosíttassék a felvételben a különböző országok részéről. Végül utal nevezett szekció arra is, hogy körvonalazni kellene az egyes foglalkozási ágak körét is. Mindezeknek az álláspontoknak kellő méltatásával megállapíttattak w végleges kérdőívek (1. 791-794 old.) s a zürichi tárgyalásokon megjelöltettek a legközelebbi teendők. A kérdőíveksez a következő magyarázatot fűzték: 1. Az egyes kérdőív megküldendő minden olyan munkaközvetítőnek, mely a munkaközvetítést mint öncélt gyakorolja, azaz olyan egyéneknek, akik bér ellenében kézi vagy szellemi munkát végeznek, munkát közvetíteni igyekszik. Nem veendők fel ide tehát egyrészt az iparszerű munkaközvetítési irodák, másrészt olyan jótékony intézmények, melyek a munkaközvetítési csak mellékesen űzik, avagy nem teljes munkaképességű egyéneknek szereznek munkát, és amelyek kizárólag csak tanoncokat közvetítenek. Kétség esetén az illető intézet felveendő a statisztikába. t Kívánatos, hogy a kitöltött kérdőívhez az illető intézmények alapszabályaikat, ügykezelési szabályzataikat, évi jelentéseiket, számadásaikat és nyomtatványaikat csatolják. 2. Az »ipar« csoportjába tartozik minden, ami nem tartozik a mezőgazdaság és a házi szolgálatok csoportjába, tehát a kereskedelem és közlekedés is. 3. A gyüjtőívet minden országban az Országos Központ tölti ki, ahonnan