Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 22. szám - A munkanélküliség nemzetközi statisztikájának módszere

,784 Munkásügyi Szemle irányt szabó elveket állapított meg.1) Es csak természetes, hogy az Institut­nak, amely hivatása szerint végső céljául az egyöntetű statisztikai adat­gyűjtés és földolgozás helyes elveinek a megállapítását tekinti, erre való törekvésében találkoznia kellett azzal az egyesülettel, amely Association Internationale pour la lutte contre le Chőmage névvel 1910 szeptembere­ben alakult meg s amely magának a munkanélküliségnek üzenvén háborút, a statisztikusok egyesületénél tovább megyén ugyan, de, minthogy munkál­kodásában szükségképpen az első lépés a diagnózis helyes megállapítása: nem nélkülözheti a statisztika nyújtotta alapot. Egészen logikus volt tehát a belga Varleznek, (aki a munkanélküliség elleni küzdelem nemzetközi egyesületének főtitkára, egyúttal pedig az Institut International de Statis­tique-nek is tagja), az Institut 1911. évi hágai ülése elé terjesztett ama javaslata,2) hogy az Institut alakítson egy bizottságot, amely az Association Internationale részéről már megalakított hasonló célú bizottsággal érintke­zésbe lépve, az 1913. évi (bécsi) ülésen részletes tervet mutasson be a munkanélküliség statisztikájáról. Mindkét bizottság a dolog megindítóját: Varlezt választotta előadójául s Varlez a munkanélküliség elleni küzdelem nemzetközi bizottságának a folyó év szeptember elején Zürichben megtartott ülése alkalmából már el is készítette eleven tollal írott és tanulságos előadói jelentését. E jelen­tésben a főbb vitakérdésekre nézve eddigelé fölmerült vélemények át­tekintő összefoglalása után megteszi a maga javaslatait, amelyek, ha nem is foglalják magukban mindig a végleges és lehető legjobb megoldást (magának a szerzőnek sem állott ez szándékában), mindenesetre nagyon alkalmasak a kérdések lényege körül forgó, tehát helyes irányban folyó, ala­pos megbeszélés megindítására. A munkanélküliség állandó fönforgása, de folytonos hullámzása, ku­tatásának nem könnyű, inkább kényesnek mondható természete világossá teszik, hogy egyetlen eszközzel, egyetlen módon aligha leszünk képesek egész jelentőségét fölfogni és megállapítani. Varlez három olyan főforrást jelöl meg, amelyek ez idő szerint legalkalmasabbak arra, hogy belőlük együttesen meríthessük a munkanélküliség megismerését. Ezek az általá­nos (esetleg külön ipari) népszámlálás, a munkásegyesületek meg a munka­adók egyesületeinek idevágó adatgyűjtései. A népszámlálásnak kétségtelenül nagy jelentősége van a munkanél­küliség statisztikájában. Helyesen mondja Westergaard,3) hogy ez adja meg statisztikánknak a kiindulás alapját s nézetem szerint ez szolgáltatja az adatokat, amelyekhez az állandó, folyton folyó adatgyűjtés eredményeit viszonyítani lehet. S ez utóbbinál pontosabb következtetéseket enged meg a munkanélküliség intenzitása tekintetében: a kereső népesség foglalkozás szerint tagozódását s így az egyes foglalkozási ágakhoz tartozók közül munka nélkül szűkölködők aránylagos mennyiségét is csak a népszámlálás mutatja meg pontosan, amelynek még az a további jelentősége is megvan, hogy — általános rendeltetése szerint — egyúttal olyan fontos személyi adatokkal (nem, életkor, családi állapot, foglalkozás stb.) is megismertet, amelyeknek a munkanélküliség megvilágításában nagy fontosságuk van. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a népszámlálás teljesen ki­elégítő eszköze a munkanélküliség megismerésének. Megfigyelése csak egyetlen pillanatra szorítkozik s ez a pillanat lehet gazdasági válság, vagy gazdasági föllendülés időpontja s ehhez képest nagyon sötét, vagy nagyon derűs állapot mutatója, amely — akárcsak az indexszámok soránál a hibásan meg­választott alapszám — a reákövetkező időszak munkanélküliségének téves XV 2 livre'pp'o és w"8"*1" InternationaI de Statistique, tome XIV. |. livre, p. 165. és tome 2 H„J£?5te£/ ?aPP°r* Préliminaire sur la statistique internationale du chőmage Gand, 1912. c^f^r^Mlt,^^^^^^0^6^1 sur la statisti<iue du chőmage. Compte rendű de la Conference internationale du chőmage (Paris, 18-21. sept. 1910.) Paris 1911.

Next

/
Oldalképek
Tartalom