Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 21. szám - Van-e Magyarországon őszinte szociálpolitika?

Munkásügyi Szemle 777 elterjedését hygienikus szempontból tőlük telhetőleg előmozdítsák. A vitában az előadóval szemben Saeki felemlíti, hogy egyes gyomororvosok bizonyos gyomorbetegségeket az étkezésnek a megszakítás nélküli munkaidővel járó célszerűtlen beosztására vezetik vissza. Fűtésokozta ártalmak és egészség. Dr. Wolff-Eisner tapasztalatai szerint a központi fűtési berendezések bizonyos egészségi ártalmakat okoznak, így a felső légutak makacs hurutját, légcső-, gége- és garathurutokat, melyek ősz utolján kezdődnek és változó hevességgel áprilisig tartanak, rendszerint a következő őszig elmaradnak, amikor azután a játék újból kezdődik. Ezen igen jellegzetes hurutokat teljes biztonsággal a központi fűtés következményeinek tekinthetjük, mert csaknem kizárólag a gőzfűtésű lakásokban és pedig ezekben igen gyakran fordulnak elő és mert eltűnnek, ha a betegeket más módon fűtött helyiségbe helyezzük és elmaradnak akkor is, ha ezen fűtést beszüntetjük. Nem csupán a fűtőtelep szerkezete oka ezen ártalomnak, hanem a lakásban levő fűtőtestek helytelen kezelése, mert sem a fűtőtesteket idejében nem zárják el, sem nem gondoskodnak arról, hogy a szobák levegője eléggé nedves legyen. Ezen ártalmak különösen gyakran mutatkoznak az alacsony nyomású fűtőberendezéseknél. Ezek hibája egészségügyi szempontból az, hogy a levegőt túlságosan kiszárítják, mert a gőz, melynek hőmérséklete természetesen nem szabályozható annyira, mint a vízé, a kövek túlerős és túlgyors felmelegedését okozza. A fűtőtestek erős felmelegedése és a szobák hőmérsékének tulgyors emelkedése következtében igen finom porrészecskék elégnek, miáltal a levegőnek jellemző égett szaga lesz. Központi fűtésnél a szobák gyors fölmelegedése éppúgy hibája a legtöbb fűtőberendezésnek, mint a szobák gyors kihűlése, ha a fűtőtesteket elzárjuk. Ezt különösen gyakran tapasztalhatjuk a gőzfűtésnél. Végül gyakran a gőznek a fűtőtestekben szelepekkel való elzárása nem eléggé tökéletes, úgy hogy különösen meleg időjárásnál a szelepek elzárása dacára a fűtőtestek igen erősen felmelegednek. Fontos halálokok európai nagyvárosokban. A német statisztikai évkönyv (1912.) az európai nagy városokban 1910-ben szereplő fontos halálokokról kimutatást közöl, melyből a következőket veszszük át. A legtöbb áldozatot követeli az összes betegségek közül a tuberkulózis. De itt is nagy különbségeket látunk. Tuberkulózisban halt meg 100.000 lakosra számítva Berlinben 176 9, Münchenben 204*8, Hamburgban 125*6, Boroszlóban 251, Bécsben 260 6, Budapesten 319 2, Párisban 362*8, Londonban csak 114 egyén. Meglehetős kedvezőek a viszonyok az olasz városokban, Rómában 160 4, Milanóban 1907, még kedvezőbbek Antwerpenben 108 3, Amsterdamban 1307, Haagában 1115, Kopenhágában a halálozás csak 117 9, míg Stokholmé 232'5, Varsóé 224*5 és Moszkváé 274*4. Az emberiség második nagy csapása a hányszékelés (gyomor bélhurut), mely a tuberkulózissal ellentétben természetesen csak gyermekeket s leginkább a csecsemőket támadja meg. Itt rendkívül nagy különbségek észlelhetők: 100.000 lakosra a halálozás volt Berlinben 114 3, Boroszlóban 179*6, Dresdában 108*4, Brüsselben 163 3, Kopenhágában 100*4, Párisban 129 és Moszkvában 53r9. Ellenben Londonban csak 45'1, Amsterdamban 457, Stokholmban 39*4. A rák és a rosszindulatú álképletek számai nagyobb egyenletességet mutatnak, amennyiben 64 (Marseilleben) és 243*4 (Prágában) közt ingadoznak. Ezen betegségek keletkezésének feltételei tudvalevőleg még nincsenek kiderítve. Küzdelem a füst ellen. A füst okozta ártalmak foka egyenes arányban áll a füstmennyiség nagyságával. A füst mennyisége függ az elhasznált szén menynyiségétől, a tüzelés módjától, leginkább pedig a szén minőségétől. Ha antracittal, soványszénnel, kokszszal vagy briquettel tüzelnek, úgy a füst okozta kellemetlenség még tűrhető ; zsíros szén és barnaszén rendkívül sok kormot adnak. Ha kőszén helyett kokszai vagy antracittal fűtenek, úgy a korom mennyisége körülbelül '/c-ára száll alá. A füst elleni küzdelemben itt történhetik a legsikeresebb intézkedés. Ha sikerül részben hatósági intézkedéssel, részint felvilágosítás útján kivinni azt, hogy általában lehetőleg füstszegény tüzelőanyagokat használjanak, akkor igen nagy lépés történt a füst okozta kellemetlenségek megszüntetésére A házi kémények is igen sok füstöt és kormot terjesztenek, ezért célszerű berendezésüket hatóságilag kellene előírni és ellenőrizni. A most használatban levő kémények átmérője kicsiny és magasságuk is csekély. A gázzal való fűtés elterjedése is alkalmas arra, hogy a füstokozta kellemetlenségeket csökkentse.