Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 20. szám - A budapesti diáknyomor

Munkásügyi Szemle 743 amelyhez két lira pótdíj számítandó, ha a vándor társulat nem marad valamely helyen egy napnál tovább. Köve'.elte továbbá a kongresszus a szinészek részére felállítandó ipari bíróságot, a női és gyermekvédő törvények kiterjesztését a színészekre, végül, hogy a társulatvezető köteleztessék arra, hogy a színészeket valamely elismert segélypénztárnál biztosítsa. MUNKÁSBIZTOSÍTÁS. Székházavatás Székesfehérvárott. A székesfehérvári kerületi munkásbiztosító pénztár, mint mult számunkban közöltük, e hó 13-án avatta fel díszközgyűlés keretében az új székházát. Az avató ünnepélyen részt vett a megye és a város képviselete, s képviseltették ott magukat az Állami Hivatal, Országos Pénztár, valamint a kerületi munkásbiztosííó pénztárak is. A díszközgyűlést Erdős József pénztári elnök üdvözlő beszéde nyitotta meg s nagyhatású beszédet tartott a munkásbiztosítás fontosságáról Prohászka Ottokár dr. Székesfehérvár püspöke, Garbai Sándor az Országos Pénztár elnöke, továbbá Mentsik Ferenc dr. az Állami Munkásbiztosítási Hivatal másodelnöke. A Munkásbiztosító Pénztári Alkalmazottak Országos Egyesületének választmánya folyó hó 14-én ülést tartott. Az ülés foglalkozott a kerületi munkásbiztosító pénztárak alkalmazottai részére alkotandó szolgálati és fegyelmi szabályzattal. Megállapította a választmány, hogy a szabályzatok jóváhagyása az alkalmazottak jogos érdeke, s hogy a szabályzatok elkészítését, illetve jóváhagyását sürgető fölterjesztést intéz az Országos Pénztár elnökségéhez. Foglalkozott a választmány a drágasági pótlék kérdésével is, és elhatározta, hegy kérelmezi a drágasági pótlék engedélyezését az 1913. év egész tartamára. A pótlék mérvére nézve kérni fogja az egyesület, hogy a nős és családfentartó alkalmazottak fizetésre való tekintet nélkül 20%, a nőtlen és 2.600 korona törzsfizetést meg nem haladó alkalmazottak 15°/°, végül a 2.600 korona törzsfizetést meghaladó nőtlen alkalmazottak 10% drágasági pótlékot kapjanak. Foglalkozott a választmány több panaszbeadvánnyal és indítvánnyal is. Biztosítási kötelezettség. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 55.505. VI. D. sz. határozata szerint a szeretetházi alkalmazottak közül mindazok, akiknek javadalmazása az 1907. évi XIX. t.-c. 1. §-ának utolsó előtti tételében meghatározott határt felül nem múlja, betegségi biztosítási kötelezettség alá esnek. — A 48.850/VI. D. sz. határozat kimondja, hogy annak a sertéshizlalónak, aki vásárolt sertéseket túlnyomóan vásárolt takarmányon hizlal, tehát a sertéshizlalási iparszerűleg űzi, alkalmazottai az 1907. évi XIX. t.-c. 1. §-ának rendelkezései értelmében betegségi biztosílási kötelezettség alá esnek. — Az iparszerű fakitermelésnél alkalmazott tutajosok betegség és baleset esetére biztosítási kötelezettség alá esnek. 57.096/912. K. M. sz. — A szállodákban alkalmazott szakácsnők, szobaasszonyok, szobalányok, bérszolgák, mindenesek és kocsisok, amennyiben azok az iparüzlet körében eső tevékenységet fejtenek ki, betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek, tekintet nélkül arra, hogy munkakönyv, vagy cselédkönyv mellett vannak-e alkalmazva. Az a körülmény, hogy a szállodákban alkalmazott szobaleány a rendőrkapitányság által kéjelgési bárczával van ellátva, az 1907: XIX. t.-c. szerinti biztosítási kötelezettség szempontjából figyelembe nem vehető 51.964/VI. D. K. M. sz. — A nyilvánossági jelleggel biró iskolák a »közintézet* fogalma alá tartoznak s így az azoknál alkalmazottak betegség esetére való biztosítási kötelezeltség alá esnek. 60.979/VI. D. K. M. sz. Kórházi ápolási költség viselése tárgyában a közigazgatási bíróság elvi jelentőségű ítéletben kimondotta, hogy az országos betegápolási alap köteles viselni az oly nők kórházi ápolási költségeit is, akik a kórházban nem szültek ugyan, de a terhességgel vagy szüléssel szoros kapcsolatban levő betegség miatt ápoltattak. K. B. 4.774/911. sz. — A biztosításra köteles foglalkozásból nem közvetlenül kórházba került pénztári tag ápolási költségeit a pénztár köteles fizetni abban az esetben, ha a biztosításra köteles foglalkozásból történt kilépés oka maga az a betegség volt, mely miatt az illetőt később a kórházban ápolták. K. D. 7,028/1911. sz. — Ha a pénztári tag az első ízben nyújtott kórházi ápolás után négy hét alatt ugyanabba a betegségbe visszaesve ápoltatott, az első ízben nyújtott kórházi ápolás tartama a 28 napi kórházi ápolás tartamába beszámítandó. K. D. 8.724/1911. sz.