Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 20. szám - A mezőgazdasági munkások munkabérvédelme

Munkásügyi Szemle 725 foglalását a cseléd és családjának élelmezéséből és lakbérletéből felmerülő követelések címén (gcst. 36. és most 1908 :XLI. t.-c. 12. §. [IV. bek.). 3. Megengedi a munkabér lefoglalását a törvény alapján kiszabott pénzbüntetések behajtása végett, ami rendkívül inhumánus rendelkezés. Minthogy a foglalásmentesség kedvezményét nem szabad világos rendelkezés nélkül megszorítani, a 2. és 3. alatt említett kivételeket a gazdasági munkásokra nem terjeszthetjük ki; az azonban bizonyos, hogy a törvénynek a bérkövetelés felének lefoglalását általában meg kellene engednie a munkás törvényes tartási kötelezettségei fejében (így is kétes, nem lehet-e az 1908 :XLI. t.-c. 12. és 14. §-ának ezt a hatályát analógia útján a gazdasági munkásra is kiterjeszteni). Lemondhat-e a munkás a foglalásmentesség kedvezményéről ? Azt hiszem, hogy nem. A munkástörvények ezt nem mondják ugyan ki világosan, de abból, hogy általában cogens jogot tartalmaznak, következik, hogy a törvénnyel ellenkező minden egyezmény és joglemondás hatálytalan.:)2) 2. A munkaadó hitelezőivel szemben teljes védelemben részesül a munkabér az"" ingatlanra vagy haszonélvezetére vezetett végrehajtás,a) valamint a munkaadó csődje4) esetében. Arról az esetről, hogy a munkaadó ingóságaira vezetnek végrehajtást, a törvény nem rendelkezik. Itt az a kérdés, biztosíthatjuk-e pl. a részes arató terménybeli részét olyan esetben, ha a learatottjtermést a munkaadó hitelezője lefoglalja, mielőtt a munkások részét kijelölték volna ? Azt hiszem, a bíró ez esetben is megkonstruálhatná a munkások javára az igénypert az ő részük erejéig azon az alapon, hogy a munkások a termés elválasztásával mindjárt résztulajdonosokká lettek.5) Hogy pedig a csapatmunkánál se lehessen kijátszani a csoportvezető segédmunkásainak bérkövetelését, a segédmunkásokról szóló törvény a segédmunkásoknak általában zálogjogot ad a munkavállalkozó készpénz- és terménybeli járandóságaira, melyeket az ő közreműködésükkel keresett (gvst. 10., 14., 17.). A jogon való zálogjog szabályai értelmében ilyenkor a munkaadó a csoportvezetőt, akiről hiszen tudnia kell, hogy segédmunkásokkal dolgozik, mindaddig nem elégítheti ki, amíg a segédmunkások bérkövetelései fedezve nincsenek, különben kiteszi magát a kétszeri fizetés veszélyének. A Jogászgyűlés ez irányú kívánalma (id. h. d) pont) tehát már jórészt szintén meg van valósítva. 3. Áttérve a munkabér védelmére a munkaadóval szemben, előre kell bocsátanom, hogy törvényeink bizonyos irányban a bér meghatározása tekintetében is nyújtanak némi védelmet a munkásnak. A mmt. megkívánja, hogy részes munka esetében a munkabér a terménybeli hányad mellett vagylagosan, vagy a termények határozott, súly szerinti mennyiségében vagy határozott pénzöszszegben is kiköttessék (mmt. 10.). Ennek a szabálynak a szankciót az adja, hogy a munkásszerződést rendszerint a községi jegyző előtt, ennek közreműködésével kell kötni; a községi jegyzőnek pedig — fegyelmi eljárás terhe mellett — tilos közreműködnie oly szerződés kötésénél, mely az említett vagylagos kikötést nem tartalmazza (mmt. 16.). Igaz, hogy a törvényszabta alakszerűség hiánya a szerződést — az általános magánjogtól eltérően — nem teszi semmissé, hanem csak a hatáskört tolja el, ameny') V. ö. a Jogászgyülés idézett határozatainak f) pontját (irományok II. k. 406. 1.). 2) A bérkövetelés lefoglalhatatlanságáből következik, hogy ha a polgári törvénykönyv tervezetéből törvény lesz, a munkás a bérkövetelést sem másra át nem ruházhatja, sem el nem zálogosíthatja (Terv. 1251., 838. §.). Mai jogunkban mindez kétséges. 3) Árverés esetében előnyös tétel: mmt. 45. II., dkt. 24., gcst. 37. Zárgondnoki kezelés esetében arzárgondnok köteles a szerződést a jövedelem terhére teljesíteni (u. o.). Napszámosokra, vizi- és erdőmunkásokra mindez nem vonatkozik ; napszámosoknál a kérdés nem is aktuális. *) Csőd esetében a bérkövetelés vagy tömegtartozás (mmt. 45., vmt. 21., emt. 19.), vagy első osztályú követelés (gcst. 37.). 5) A Jogászgyűlés a munkabérkövetelés részére ingó végrehajtás esetében is elsőbbséget kíván (irományok IT. k. 406. 1. b) p.).