Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 19. szám - Családi kertbérletek a székesfőváros földjén

Munkásügyi Szemle 115 szerint nemcsak kozmetikai, hanem a gyógyítás előmozdítására is alkalmas. Ha pedig az a gyógyítás célját bármi részben elősegíti, úgy olyan szükséges gyógyászati segédeszköz, melyet a tag betegségéből folyólag a törvény 50. §-ának 2. pontja értelmében igényelhet. A rögzítő bőrtokot a törékeny és gyakori felcserélést igénylő gipszkötés nem pótolhatja már azért sem, mert a beteg maga megfelelőleg elkészíteni nem tudja, annak kicserélését célzó eljárások pedig a beteget munkájától tartják vissza. Kétségtelen, hogy a rögzítő bőrtok igénylőnek olyan betegségéből folyólag vált szükségessé, amelynek alapján betegsegélyezésre igényjogosultsága volt. És megállapítható az is, hogy a bőrtok már a kezelés egész folyamata alatt, tehát oly időben is szükséges lett volna, amikor a betegsegélyigény még fennállott. Ezért a pénztárnak az az érvelése, hogy igénylő betegsegélyigényét kimerítette, erre a már korábban is szükséges gyógyászati segédeszköz iránti igényre nem alkalmazható. A bíróság a bőrtok alkalmazásától annál inkább is vár gyógyító eredményt, mert az orvosi tanács véleményének létrejötte óta, valószínűleg a klinikai kezelés folyományakép igénylő balkönyökének némi hajlíthatósága bekövetkezett, a betegség gyógyulása s javulása tehát kizártnak nem tekinthető. Amennyiben pedig a könyök hajlíthatósága fokozható lenne, úgy a gyógyászati segédeszköz alkalmazásának nem szólhat ellene az sem, hogy a bőrtok használata átmenetileg az izmok sorvadtságát némileg befolyásolhatja. Ennek az eredménynek bekövetkezése és mértéke előre különben sem lévén meghatározható, a rögzítő toknak alkalmazása már a gyógyulás megkísérlése alapján is megokolt. Mindezeknél fogva igénylő részére a megfelelő könyökrögzítő bőrtok megítélendő volt. BALESETBIZTOSÍTÁS. Az üzemi baleset fogalmához. I. A Reichsversicherungsamt 1910 december 11-én kelt 8.632/10. sz. határozata. Határozat: A hivatal az igénynek helyt ad. Indokolás: S. mezőgazdát 1909 április 1-én, midőn puskát fogott, hogy egy veszett kutyát lelőjjön, a veszett kutya megmarta. A Berufsgenossenschaft és a választott bíróság kártalanítási igényét nem tartotta indokoltnak. Az Ítélkező tanács a kártalanítási igényt megállapítandónak tartotta a következő indokolással. Általában minden működés, mely a mezőgazdasági üzemet fenyegető veszélyt hárítja el, mezőgazdasági és ezért biztosított működésnek tekintendő. A veszély, mely a mezőgazdaságot a veszett kutya által fenyegette és amely veszélynek elhárításánál panaszos szerencsétlenül járt, vonatkozott úgy emberekre, mint a marhaállományra, mert a veszett kutya úgy ezeket, mint amazokat megmarhatta volna. Minthogy tehát mezőgazdasági állatok is óvattak meg az által, hogy panaszos puskát ragadott, hogy a kutyát lelőjje, ezen cselekvése a mezőgazdasági üzem javára szolgált. Panaszos állította is, hogy a kutyát le akarta lőnni, hogy ez által mezőgazdaságát, különösen a marhákat védje, ezen állítás meg nem cáfolható, sőt nem is tekinthető valószínűtlennek. Panaszos működése tehát üzemi cselekvés volt és ezért panaszolt Berufsgenossenschaftnak őt ezen alkalommal ért balesetért kártalanítani kellett. II. A Reichsversicherungsamt 1910 december 9-én kelt 7.691'910. sz. ítélete. Határozat: A hivatal az igényt elutasítja. Indokolás: K. 1909 július 6-án a mezei vasútvonal egyik forgatókocsijából, midőn munkája befejezése után az agyagveremből a téglagyárba, ahol lakása volt, akart menni, leesett és szerencsétlenül járt. Az útvonal a két üzemhely között kb. 2 kilométer. K. kártalanítási igényét a Berufsgenossenschaft és a választott bíróság elutasította. Az Ítélkező tanács az e határozatok ellen beadott jogorvoslatot alaptalannak találta a következő okokból: Ha a vasúti testet az üzem teréhez számítjuk is, még sem tekinthető a panaszost ért sérülés üzemi balesetnek, mert viselkedése által az összefüggést az üzemmel megszüntette. A szóban forgó kocsik az üzemben nem szolgálhatnak emberek szállítására. Erre merőben alkalmatlanok és e célra való használásuk nagy veszéllyel jár. Ezért a