Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 7. szám - Rák és foglalkozás
236 Munkásügyi Szemle Bajorország Magyarország Vendéglős- Az összes Vendéglős- Az összes ipar férfiak ipar férfiak Gyomor, máj, pankreás 58 9 657 63*1 62*1 Dél 17-8 11-4 97 8'4 Nyelőcső 6'4 4 7 28 2'6 Hashártya 08 2*1 — O'l Más szervek 16-1 16 1 24-4 26'8 Theilhaber összeállította a Bajorországban az 1909. év folyamán előfordult gyomor- és végbélrák okozta haláleseteket. Gyakori volt szerinte a végbélrák a hivatalnokoknál, sok volt a gyomorrák a paraszt lakosságnál. Egy év adatai azonban oly kis számokat nyújtanak, hogy azokból messzemenő következtetések nem vonhatók. A magyar statisztika látszólag megerősíti Theilhaber adatait. Magyarországban az 1901 — 1904. években 100 rákos halálozási eset közül a rák székhelye volt: Közszolgálati Közszolgálati és szabad- Az összes és szabad- Az összes foglalkozási férfak foglalkozási férfak ágak ágak Gége 6'9 3'3 Máj - 136 10-4 Ajak 08 1'5 Epehólyag, Szájüreg — ... 2 5 1"9 pankreás, lép 10 0 7 Nyelv 5'4 3-0 Hólyag 4*2 37 Nyelőcső. 35 30 Fejbőr 2 5 3 7 Hashártya ... 0"4 01 A bőr egyébGyomor 34*9 51*0 ként 0"6 07 Vastagbél — 0 6 0*3 Más hely ... 4-9 3 2 Végbél 4-2 1'9 A hely nincs Béláltalában- 9"6 6'2 megadva ... 4'4 5*8 A két sorozat összehasonlításánál hangsúlyoznunk kell, hogy Magyarországon csak azok a halálesetek számoltattak meg, melyeknél a halál okát orvos állapította meg. A nevezett években elhalt hivatalnokoknál fel kell tennünk, hogy majdnem valamennyi orvosi kezelés alatt állott, miután pedig ez a többi foglalkozási ágakra Magyarországon távolról sem áll, eme látszólagos magasabb számnak semmi fontosságot sem tulajdoníthatunk. Megemlítendők volnának még az úgynevezett hivatásos rákos megbetegedések. Ide tartozik a kéményseprők rákja, melyet kőszénkorom és az ebben lévő maróanyagok okozta vegyi izgatás létesít. Hasonló rákos megbetegedéseket észleltek petroleumfinomítóban, terpentinnel és parafinnal dolgozóknál a kezeken, karokon és lábakon. A rák az itt elhanyagolt és tisztátlanság folytán súlyosbodott bőrkiütés alapján képződik. Ujabban gyakran észlelték az úgynevezett Röngten-rákot. Hosszabb sugárzás után először bőrlob lép fel, ebből fekélyek keletkeznek, melyek lassanként rákos jelleget öltenek. Hogy eme külső okokból keletkezett rosszindulatú fekélyes képződések tényleg rákok-e, még kérdéses. Végül még ama rosszindulatú hólyagtumorok is felemlítendők, melyeket az anilinmunkásoknál észleltek. Ha eltekintünk az utóbb említett rákesetektől, melyeket kétségenkivül a hivatásból, a foglalkozásból eredő rákmegbetegedéseknek kell tekintenünk, akkor a fenti adatok után azt kell mondanunk, hogy tulajdonképen még nagyon keveset tudunk a foglalkozás és rákmegbegedések közötti összefüggésről. A mondottakból csak annyi állapítható meg, hogy a rákos halálozás a földművelőknél nem gyakoribb, mint a többi foglalkozási ágban, és hogy a bányászok és kőművesek rákos halálozási arányszáma a közepesnél^ alacsonyabb. Ezenkívül megállapítható, hogy alkoholos italok előállításával és eladásával foglalkozóknál és ama foglalkozási ágaknál, melyeknél gyakori az alkoholizmus, a rákos megbetegedési és halálozási arányszámok magasak.
