Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 7. szám - A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesülete
232 Munkásügyi Szemle „Az adósságot csináló munkásbiztosító pénztár." Ilyen cím alatt közli a »Biztosítási és Közgazdasági Lapok« a következőket: »Ha munkásbiztosítási pénztárunk vezetősége mindenhez oly kitűnően értene, mint az adósságcsináláshoz, akkor ez volna a világ mintaintézménye. Köztudomású, hogy a pénztár sub titulo forgótőke az 1910. évben 1,800.000 K folyószámla hitelt vett igénybe a magyar általános hitelbanktól. Ezt a kölcsönt mult év október 30-án kellett volna visszafizetnie, de ez nem állott módjában és kénytelen volt moratóriumot kérni a banktól, melyet az ez év április 30-ig engedélyezett is. Hogy miből fog április 30-án fizetni a pénztár, az persze még titok. De hát ez nem genirozza a pénztárt abban, hogy nagyzási hóbortjait folytassa. A legutóbbi közgyűlésen ugyanis az igazgatóság keresztül vitte, hogy a székház építésére az előző évi közgyűlésen engedélyezett 41/* millió K 6 millió K-ra emeltessék föl. Jellemző, hogy ezen 6 millió K kölcsön felvétele nyilvános pályázat mellőzésével suba alatt már meg is történt és pedig a Pesti magyar kereskedelmi banknál. Hogy mily feltételek alatt, arról a nyilvánosság előtt jónak látják mélyen hallgatni.« Nagyon kívánatos volna, hogy midőn a közvélemény a munkásbiztosítás ügyéről úgyis olyan ferde irányokban, a valóságnak meg nem felelőleg nyer túlnyomólag tájékoztatást, az országos pénztár gondoskodnék arról, hogy ügyei megfelelő világításban kerüljenek a nagyközönség elé s ezáltal az ilyen közlemények megjelenése elkerültetnék, de még megjelenésük esetén is hatályukat vesztenék. Balesetbiztosítási üzemek díjfizetési kötelezettsége. Az állami munkásbiztositó hivatal biztosítási tanácsa 18. sz. elvi határozatában kimondotta, hogy az 1907 : XIX. t.-c. 37. §-ában a balesetbiztosításra kötelezett üzemek részére megállapított díjfizetési kötelezettségnek elbírálásánál csak az a körülmény mértékadó, hogy az illető munkaadó balesetbiztosítási kötelezettség alá nem eső üzemében, üzemeiben vagy üzemágaiban együttesen rendszerint ötnél több alkalmazottat foglalkoztaf-e vagy sem. A csak betegség esetére biztosítottak ennek a kérdésnek elbírálásánál nem vehetők figyelembe. Szoptatási propaganda. Az országos pénztárnak a szoptatási propaganda tárgyában kelt 36.885/911. számú körirata tekintetében az állami munkásbiztosítási hivatal 9.159/911. számú leirata e köriratot oly közelebbi meghatározásokkal tartja kiegészítendőnek, melyekről megállapítható legyen, hogy 1. mely bába volna olybá tekinthető, ki az anyai szoptatás előmozdítása tekintetében nagyobb eredményeket ér el ; 2. mily mértékű legyen az ily bábák jutalmazása. Az országos pénztár 2.013/912. szám alatt ki is adta ujabb köriratát, mely a megfelelő meghatározásokat tartalmazza. Osztrák betegsegélyző pénztárak kongresszusa. Az osztrák betegsegélyző pénztárak birodalmi bizottsága (Reichskomission) 1912. évi május hó 4., 5. és 6-ára hivía össze az osztrák betegsegélyző pénztárak V. kongresszusát. A kongresszus a szociális biztosításra vonatkozó kormányjavaslattal, nevezetesen a munkások és önállóak biztosításának a kérdésével s a javaslatban tervbe vett kerületi közvetítő hivatalok (Bezirksstellen) kérdésével fog foglalkozni. Az egyetemi poliklinikák nem fogadhatnak el orvosi honoráriumot. A porosz közoktatásügyi miniszter kimondotta egy határozatában, hogy az egyetemi poliklinikák bejáró pénztári tagok kezeléséért a kiszolgáltatott gyógyés kötszerek árán kívül más díjakat, nevezetesen orvosi honoráriumot nem számíthatnak fel. A hallei orvosok és pénztárak közötti konfliktus befejezése után ugyanis az orvosszövetség és az ottani egyetemi klinikák vezetője olyan megállapodást kötöttek, hogy a klinikák a kezelt pénztári tagok után orvosi díjakat is fel fognak számítani és ezeket átszolgáltatják az orvosszövetségnek. (Valószínűleg a sztrájkkassza céljaira.) A pénztárak a felszámított orvosi díjakat nem fizették meg, hanem panasszal fordultak a miniszterhez. A miniszter a fentiek szerint határozott. Két ítélet. Két pénztárcsalási ügyben hozott ítélet fekszik előttünk. Az egyik ügyben 60 márka pénzbírságra ítélt a bíróság egy munkaadót, mert az alkalmazottak munkábalépéséről hamis adatokat jelentett a pénztárnak. Az alkalmazottak hónapokkal előbb léptek be, mint ahogy a bejelentésen a munkaadó jelezte. A munkaadó az alkalmazottakra eső járulékrészt is levonta és magának tartotta meg. — A másik esetben egy munkás 99 márka táppénz élvezetéhez jutott jogtalanul, olyan módon, hogy hamis néven jelentett beteget. Ezj a munkást kilenc hónapi fogházra ítélte a bíróság, csalás és okirathamisítás címén. Mindkét ítéletet németországi bíróságok hozták.