Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 7. szám - A Nemzetközi Munkásbiztosítás Magyarországi Egyesülete

Munkásügyi Szemle 229 a) az 1907 : XIX. t.-c rendelkezéseinek kiterjesztését a bányamunkásokra, úgy a szolgáltatások, mint az önkormányzat tekintetében, b) a rokkant és aggkori biztosítás korszerű reformját állami hozzájárulással, c) a bányatársládáknak az állami hivatal felügyelete alá helyezését. III. Törvényrevizió esetén követelni kell: 1. a kerületi pénztáraknak mint betegsegélyezési szerveknek teljes vagyonjogi önállóságát. Az Országos Pénztár csak mint balesetbiztosítási szervekre nézve gyakoroljon elsőfokú felügyeleti és ellenőrzési jogot. 2. Vállalati pénztárak csak oly esetekben engedélyeztessenek, amikor a munkaadó a törvényes minimumnál nagyobb segélyt kiván alkalmazottainak nyújtani, vagy ha a kerületi pénztár a vállalat székhelye, az alkalmazottak lakásviszonyai miatt a tag kielégítő ellátására képtelen; a törvény 139. §-ának rendelkezései továbbra is érvényben hagyassanak. Az előadás után elnök az ülést a következő' szavakkal fejezte be: A tárgy komolysága megkívánja, hogy a kérdéshez csak beható megfontolás után szóljunk hozzá, ezért a vitát csak akkor fogom megnyitni, ha majd az előadás nyomtatásban megjelent és a tagoknak megküldetett. Már most kérem azonban, hogy a lehető legbehatóbban méltóztassanak a javaslatokkal foglalkozni, nem mellőzve a vita során az én szerény bevezető észrevételeimet sem, melyek természetesen szintén anyagát képezhetik e vitának. Ezenkívül még egy szempontot kérek a vitába bevonni, mely szorosan összefügg a szervezeti részszel, mely nem körünkből indult ki, nevezetesen az a kérdés, vájjon az a szervezet megfelelőbb-e a mi viszonyaink között, amelyeta mi törvényünk megalkotott, vagy pedig az, melyet az újabb angol törvénzhozás megpróbált ? Ezt a kérdést okvetlenül vita tárgyává kell tennünk. Az elhangzott beszédek feletti vita az egyesület legközelebbi ülésén kezdődik. Építőiparosok a munkásbiztosításról. A Magyar Építőiparosok Országos Szövetsége 1912. évi március hó 31-én rendkívüli közgyűlést tartott és ott elhatározta, hogy emlékirattal sürgeti a kereskedelemügyi minisztert a munkásbiztosításról szóló 1907. évi XIX. t.-c. módosítására. Az emlékirat mindenek előtt utal arra, hogy a szövetség eddigi valamennyi vándorgyűlésén, iparos-nagygyűlésén és közgyűlésén kívánta az ügykezelés egyszerűsítését, a pénztári tisztviselők összeférhetlensége elvének kimondását és végrehajtását, a munkaadó- és munkásérdekeltség paritásának ténylegessé tételét, a betegsegélyezési járulékoknak a tényleges munkabér alapján való számítását, a tőkefedezeti rendszer eltörlését az építőiparra vonatkozólag, a balesetbiztosításnál az egyéni bejelentés kötelezettségének megszüntetését. E kívánalmak azonban nem váltak valóra, miért is mindezeket újból sürgeti a szövetség. Különösen kiemeli, hogy míg az Országos Pénztár szolgálati szabályzatában állásvesztés terhe alatt tiltotta el tisztviselőit a munkások és a munkaadók közt felmerülő kérdésekkel foglalkozó akciókban való részvételtől, a kerületi pénztárak tisztviselői részére más szolgálati szabályzatot dolgozott ki, amely ezt a helyes elvet nem juttatja érvényre, bár az Országos Pénztár mindig arra hivatkozik, hogy a kerületi pénztárak tisztviselői tulajdonképpen az ő tisztviselői. Ezért kívánja az emlékirat, hogy a kerületi pénztárak tisztviselőire hasonló összeférhetlenség állapíttassák meg. Az emlékirat panaszként emlííi, hogy a paritás nem érvényesül az igazgatóságban, mert a munkaadók sokszor nem mehetnek el az ülésekre, de ha ott vannak is, az ugyanolyan számú munkások titkos szavazást kérnek, amikor az elnök is szavaz, pro és kontra egyenlő a szavazatok száma és ekkor az indítvány elvetettnek tekintendő. Sérelmesnek mondja az emlékirat, hogy nem a tényleges munkabér után fizetendők a betegsegélyezési járulékok, amelyeknek hét napra történő számítása meg éppen törvénytelen. A balesetbiztosításnál az egyénenkénti nyilvántartás és a tőkefedezeti rendszer súlyos teher az építőiparosokra. Panaszolja az emlékirat, hogy az Országos Pénztár még mindig balesetbiztosítási előlegekkel operál. A finom besorozásokról még mindig nincsen szó, aminek következtében a