Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 5. szám - Ipari foglalkozás és halandóság

750 Munkásügyi Szemle Nem is csodálkozhatunk azon, hogy a központi statisztikai hivatalunk mindeddig nagyobb mértékben ezt a kérdést figyelemben nem részesítette; hiszen az, amit a halálokok megállapítását, valamint azok nomenklatúráját illetőleg felemiitettünk, már magában elegendő arra, hogy a legnagyobb szorgalom mellett is illuzóriussá tegye az eredményt. Mindazonáltal a központi Statisztikai Hivatal 1897-ben megtette a népmozgalmi adatok feldolgozása kapcsán az első kísérletet arra vonatkozólag, hogy az egyes foglalkozások halandóságát statisztikailag megvilágítsa. Feldolgozta az 1897. évi elhalálozásokat foglalkozások szerint csoportosítva és az egyes foglalkozásbeli elhaltak mellett, mintegy összehasonlítási alapul, feltüntette az 1890. évi kereső férfinépességből az illető foglalkozásra jutó arányszámot. Természetesen mélyebb bepillantást a szóbanforgó kérdésbe az 1897. évi feldolgozás aligha enged. Hiányzik belőle mindenekelőtt az egy-egy foglalkozásban elhaltaknak az élőkhöz való viszonyítása, ami nélkül az illető foglalkozások veszélyes vagy kevésbbé veszélyes voltára nem lehet következtetést vonni, mert hiszen az magában, hogy egy-egy foglalkozás nagyobb számú halálozásokkal rendelkezik és nagyobb arányszámmal szerepel az elhaltak közt, még nem bizonyítja annak a veszélyességét, hanem abból is folyhat, hogy az illető foglalkozásban igen sokan találnak keresetet. Az elhaltak foglalkozásbeli viszonyszámainak az 1890. évi népszámlálás foglalkozási viszonyaihoz való arányítása az élőkhöz viszonyítás hiányát már csak azért sem pótolhatja, mert igen távol állt az 1897. évi feldolgozás az azt megelőző népszámlálástól; hiszen hét év alatt a foglalkozások arányának alaposan el kellett tolódnia. A kutató ma ezen a hiányon azonban némileg segíthet, amennyiben az 1897. évi feldolgozás adatait szembeállíthatja a közelebb fekvő 1900. évi népszámlálásnak a lakosság foglalkozási ágak szerinti megoszlására vonatkozó adatokkal. Az 1897. évi összeállítás minden hiányossága mellett is egyes különösen jellegzetes körülményeknek a felismerését tette lehetővé. így mindenekelőtt erősen kidomborodik az összeállításban a napszámosoknak az óriási halandósága, melyet a külföldön is észleltek; míg az 1890. évi népszámlálás szerint a kereső férfilakosságból 20"44u/o esett a napszámosokra, addig az 1890. évben elhaltak közül 27"42°/o-ot, ha pedig csak a keresőket tekintjük, 30'07u/o-ot tett ki a napszámosok aránya, tehát 10°/o-kal kedvezőtlenebb volt a foglalkozási statisztika szerinti részesedésüknél. A napszámosok ezen erős halandóságát, hogy csak egy külföldi példát említsünk, Vogt megállapította az 1879-82-ki adatok alapján, melyek szerint 10.000 férfi munkásra (csak a 15 éven felülieket számítva) a gyári munkásoknál 138, a napszámosoknál pedig 243 elhalálozás esett.1) Erősen kidomborodott az 1897. évi feldolgozásunknál néhány, a gümőkorra vonatkozólag megállapítható eredmény is és pedig annál könnyebben, minthogy a gümőkort illetőleg a feldolgozás nagyobb részletességgel az egyes korosztályoknak a megkülönböztetésével történt. Kitűnik az idevágó összeállításokból mindenekelőtt az a Sörensen2 által is észlelt igen jelentékeny különbség, amely az önállók és a szakképzett segédszemélyzet halandósága között jelentkezik. Száz haláleset közül (a keresőket és eltartottakat összevéve) 1897-ben esett az önállókra az iparban 14"610/c, a szakképzett segédszemélyzetre pedig 22.38"/o. Kitűnt, hogy a gümőkórt illetőleg a legrosszabb viszonyokat egyrészt a varrónőknél és himzőnőknél találjuk, ahol az önállók között is 26.28°/«, az alkalmazottak közül pedig 42.40°/o esett az elhalálozásokból a gümőkórra, másrészről pedig a borbélyoknál és fodrászoknál, ahol a segédeknek a gümőkórban való elhalálozási aránya valóban ijesztő és 59'06°/o-ot ér el. Az önálló borbélyok és fodrászok hányada is nagyon kedvezőtlen és 18'44"/"-ot tesz ki. Az önállók között a szűcsök, a szabók, a cipészek, a molnárok és a ') V. ö. Geovg Mayr e. i. ni. 301. old. 2) V. ö. Westegaard: Die Lehre von der Mcrbilitat und Mor!ali'.át. II. kiad. 611. old