Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 4. szám - Járványok és tudatlanság
Munkásügyi Szemle 133 ban utasította a porosz főbányahivatalokat, hogy az állami bányákban a szeparátoroknál stb. dolgozó fiatal anyáknak a szoptatási időszak alatt naponta egy szabad órát engedélyezzenek, mely a munkabérből le nem vonandó. Egészségügyi óvszabályok a francia cementiparban. A francia közmunkaügyi miniszter mult évi december hó 14-én a következő egészségügyi óvszabályokat bocsátotta ki a cementiparra nézve: Miután egyes munkások fedetlen testrészein a cementtel való érintkezés következtében különös bőrbetegség jelentkezik, a vállalkozók és munkások figyelmébe a következő óvszabályok ajánltatnak: Hogy a kezek, a karok és esetleg az arc megóvassanak, a munkások olyan karvédőt, keztyüt, szemüveget stb. kötelesek viselni, melyek a cement behatásának ellensúlyozására alkalmasak. Ezen védőeszközöket a vállalkozók kötelesek a munkások rendelkezésére bocsájtani. A munkások kötelesek a munka helyén a test tisztaságára ügyelni, amit különösen a cement izgató hatása tesz szükségessé. Az e célra szükséges eszközöket a munkaadók bocsátják a munkások rendelkezésére. Mihelyt egy cementmunkás bőrviszketegséget érez, azt azonnal orvosi vizsgálatnak kell alávetni. Ha az orvos speciális cementbetegséget tapasztal, ajánlatos az illető személyt cementmunkával többé nem foglalkoztatni. Megállapítást nyert ugyanis, hogy az a munkás, ki a betegségen átment, rendesen visszaesésnek van kitéve, ha újra cementmunkával foglalkozik. A városi élelmiszerkontroll nagy jelentőségéről tesz tanúságot Lipcse város vegyvizsgáló intézetének jelentése az 1910-ik évről. A munkáslakosság élelmiszere az, melyet legtöbbször hamisítanak. Egy mészáros lónyelvet árult marhanyelv helyett, a hurka majd mind festve van, liszttel, fürészporral, romlott hússal hamisítva. Meg nem tisztított bűzlő bélben kerül a friss hurka eladásra. Még gyakrabban hamisítják a tejet. Egy tejkereskedőt 14 napi elzárásra és 50 márka pénzbüntetésre Ítéltek. Ő szállította a kisembereknek a maga gyártotta tejet. Literjét 18 fillérért árulta. Lefölözött és vizzel kevert tejet árusított, de a kihordásnál a kocsin is vizezte még a tejet. Előkelőbb vevő 20 és 22 fillérért kapta a tejet. 1910-ben 6.682 tejvizsgálatot végeztek a piacon és 1.689 esetben találták meg nem felelőnek a tejet. Tiszta olaj már alig van forgalomban, majdnem mind hamisított. A tojásos tésztaárú felében nem volt tojás, csak sárga festékanyag található. A megbetegedések gyakorisága képzett és nem képzett munkásoknál. E kérdést tanulmányozta a kopenhágai munkásbiztosító pénztár anyagán dr. Bille-Top dán orvos. Kitűnt, hogy a nem képzett nős kőmívesek 9—12%-kal több betegjelentést mutatnan fel, mint a képzettek. A megbetegedések mindkét csoportnál a korral szaporodnak. A nem képzetteknél több tüdővész, baleset, influenza, mellkasi, gyomor- és bélbántalom észlelhető, mint a képzetteknél. A nem képzetteknek kisebb a bérük, mint a képzetteknek, munkanélküliségük az előhaladó korral mind gyakoribb. Itt a fiatalokat és erőseket az idősebbekkel és gyengébbekkel szemben előnyben részesítik. A képzetteknek a kortól függő munkanélkülisége későbben kezd csak mutatkozni. Figyelemreméltó eredményeket kapunk akkor is, ha a nős és nőtlen munkások betegségi arányszámait összehasonlítjuk. A 20 év körüli nőtlen munkások betegjelentései csekélyebb számúak, mint a nőseké. A nőtleneknél elmebaj és öngyilkosság gyakoribb, mint a nőseknél. A nőtlenek előbb is erőtlenednek el, minélfogva a bérmaximumot előbb érik el, mint a nősek. A nőtlenek testileg gyengébbek, amiért is hajlamosabbak tüdőgümőkórra és vesegyuladásra, valamint bizonyos fertőző betegségekre. A fogszú és táplálkozás közötti kapcsolat. A vizsgálatok egész sora irányult ujabban annak a megállapítására, vájjon a fogszuvasodást csakugyan az eddig feltételezett okok — öröklékenység, a sóban szegény ivóvíz, cukortartalmú anyagok erjedése — eredményezik-e. A vizsgálatok az eddigi feltevést nem igazolták be, hanem a táplálkozási mód elpuhultságában vélik a fogszuvasodás valódi okát megtalálni. A cellulose-anyagoknak az ételekből — főzés és elkészítés útján — való eltávolítása a fogak munkáját csökkenti s ezzel egyszersmind a fogak mechanikus tisztítását kapcsolta ki, amit ezeknek az emészthetetlen anyagoknak a rágása végzett. A fogszuvasodást a fogsor rendellenességei elősegítik s a fogsor rendellenességeit viszont a rágóizmok gyenge fejlődése okozza, ez pedig a táplálkozás elpuhult módjának következménye.