Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 4. szám - Járványok és tudatlanság

Munkásügyi Szemle 133 ban utasította a porosz főbányahivatalokat, hogy az állami bányákban a szepará­toroknál stb. dolgozó fiatal anyáknak a szoptatási időszak alatt naponta egy sza­bad órát engedélyezzenek, mely a munkabérből le nem vonandó. Egészségügyi óvszabályok a francia cementiparban. A francia közmunkaügyi miniszter mult évi december hó 14-én a következő egészségügyi óvszabályokat bocsátotta ki a cementiparra nézve: Miután egyes munkások fedetlen testrészein a cementtel való érintkezés következtében különös bőrbeteg­ség jelentkezik, a vállalkozók és munkások figyelmébe a következő óvszabályok ajánltatnak: Hogy a kezek, a karok és esetleg az arc megóvassanak, a munká­sok olyan karvédőt, keztyüt, szemüveget stb. kötelesek viselni, melyek a cement behatásának ellensúlyozására alkalmasak. Ezen védőeszközöket a vállalkozók kötelesek a munkások rendelkezésére bocsájtani. A munkások kötelesek a munka helyén a test tisztaságára ügyelni, amit különösen a cement izgató hatása tesz szükségessé. Az e célra szükséges eszközöket a munkaadók bocsátják a munkások rendelkezésére. Mihelyt egy cementmunkás bőrviszketegséget érez, azt azonnal orvosi vizsgálatnak kell alávetni. Ha az orvos speciális cement­betegséget tapasztal, ajánlatos az illető személyt cementmunkával többé nem foglalkoztatni. Megállapítást nyert ugyanis, hogy az a munkás, ki a betegségen átment, rendesen visszaesésnek van kitéve, ha újra cementmunkával foglalkozik. A városi élelmiszerkontroll nagy jelentőségéről tesz tanúságot Lipcse város vegyvizsgáló intézetének jelentése az 1910-ik évről. A munkáslakos­ság élelmiszere az, melyet legtöbbször hamisítanak. Egy mészáros lónyelvet árult marhanyelv helyett, a hurka majd mind festve van, liszttel, fürészporral, romlott hússal hamisítva. Meg nem tisztított bűzlő bélben kerül a friss hurka eladásra. Még gyakrabban hamisítják a tejet. Egy tejkereskedőt 14 napi elzárásra és 50 márka pénzbüntetésre Ítéltek. Ő szállította a kisembereknek a maga gyártotta tejet. Literjét 18 fillérért árulta. Lefölözött és vizzel kevert tejet árusított, de a kihordásnál a kocsin is vizezte még a tejet. Előkelőbb vevő 20 és 22 fillérért kapta a tejet. 1910-ben 6.682 tejvizsgálatot végeztek a piacon és 1.689 esetben találták meg nem felelőnek a tejet. Tiszta olaj már alig van forgalomban, majd­nem mind hamisított. A tojásos tésztaárú felében nem volt tojás, csak sárga festékanyag található. A megbetegedések gyakorisága képzett és nem képzett mun­kásoknál. E kérdést tanulmányozta a kopenhágai munkásbiztosító pénztár anyagán dr. Bille-Top dán orvos. Kitűnt, hogy a nem képzett nős kőmívesek 9—12%-kal több betegjelentést mutatnan fel, mint a képzettek. A megbetegedé­sek mindkét csoportnál a korral szaporodnak. A nem képzetteknél több tüdő­vész, baleset, influenza, mellkasi, gyomor- és bélbántalom észlelhető, mint a képzetteknél. A nem képzetteknek kisebb a bérük, mint a képzetteknek, munka­nélküliségük az előhaladó korral mind gyakoribb. Itt a fiatalokat és erőseket az idősebbekkel és gyengébbekkel szemben előnyben részesítik. A képzetteknek a kortól függő munkanélkülisége későbben kezd csak mutatkozni. Figyelemreméltó eredményeket kapunk akkor is, ha a nős és nőtlen munkások betegségi arány­számait összehasonlítjuk. A 20 év körüli nőtlen munkások betegjelentései cseké­lyebb számúak, mint a nőseké. A nőtleneknél elmebaj és öngyilkosság gyako­ribb, mint a nőseknél. A nőtlenek előbb is erőtlenednek el, minélfogva a bér­maximumot előbb érik el, mint a nősek. A nőtlenek testileg gyengébbek, amiért is hajlamosabbak tüdőgümőkórra és vesegyuladásra, valamint bizonyos fertőző betegségekre. A fogszú és táplálkozás közötti kapcsolat. A vizsgálatok egész sora irányult ujabban annak a megállapítására, vájjon a fogszuvasodást csak­ugyan az eddig feltételezett okok — öröklékenység, a sóban szegény ivóvíz, cukortartalmú anyagok erjedése — eredményezik-e. A vizsgálatok az eddigi fel­tevést nem igazolták be, hanem a táplálkozási mód elpuhultságában vélik a fog­szuvasodás valódi okát megtalálni. A cellulose-anyagoknak az ételekből — főzés és elkészítés útján — való eltávolítása a fogak munkáját csökkenti s ezzel egy­szersmind a fogak mechanikus tisztítását kapcsolta ki, amit ezeknek az emészt­hetetlen anyagoknak a rágása végzett. A fogszuvasodást a fogsor rendellenességei elősegítik s a fogsor rendellenességeit viszont a rágóizmok gyenge fejlődése okozza, ez pedig a táplálkozás elpuhult módjának következménye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom