Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 4. szám - A szolgálati szerződés kialakulásának iránya

116 épületnek nagy felsőbbsége az ágybérlők jelenlegi lakásmódja felett azonban idegenül hathat épen a lakosság e kulturátlan elemeire, ellenben fokozott vonzóerőt fejt ki a félproletár, kishivatalnok, diák és hasonló elemekre, akiknek helyzete különben ma a legkényesebb. Nagyon örvendetes, hogy ez értelmiségi elemek, félretéve a hamis rendi becsületet, szemléltető példát mutatnak a kevésbé felvilágosodott albérlőknek is a lakásmódjuk reformja tekintetében és az első reformszálló virágzását biztosítják. De mivel a fővárosban nem négyszáz egynéhány kiváltságos albérlőről van szó, akik az Aréna-úti szép palotában mielőbb el fognak helyezkedni, hanem közel százezer férfi és női ágybérlőnek, valamint lakásadóiknak, azaz legalább háromszázezer embernek lakásviszonyait kell gyökeresen megjavítani, a népszállók folytatólagos építése során a tömegesebb, egyszerűbb és evvel még olcsóbb szállók építésére kell törekedni. Emellett — mint régóta hirdetjük — kizárólagos diákszállókra is sürgős szükség van. A legnehezebb része a kérdésnek kétségtelenül a hajadon nők elszállásolása, bár a külföldön e téren is történtek szerencsés kísérletek. A férfi és női ágybérlőknek kötelező különválasztása, az üzletszerű ágybérlet korlátozása kétségtelenül a legelső lépés, amelyre majd az intenzívebb lakásfelügyeletnek törekednie kell, mert ennek nyomása nélkül hiába is építenénk tömegesen szállókat, az ágybérlők zöme nálunk sem mozdulna ki megszokolt tanyáiból. A budapesti állapotok ma e tekintetben egyenesen tűrhetetlenek. Az első népszállóval a főváros kísérletet tesz aziránt, vájjon az a magasabb lakásmód, amelyet a Rowton-rendszer lakóinak biztosít, kellő méltánylásban fog-e részesülni a főváros munkásnépe részéről, az ágyrajárás csábításaival szemben. Alig lehet azonban kétség aziránt, hogy ez a kísérlet fényesen be fog válni és evvel erős lökést fog adni az ágyrajárás nyavalyája ellen megindítandó küzdelemnek. f A szolgálati szerződés kialakulásának iránya. Irta: Ágoston Péter. I. A német polgári törvénykönyvben a szolgálati 'szerződés körülírása hasonlít a bérleti szerződés körülírásához. Az indokolás szerint ez a «hasonlóság azért ajánlatos, mert a két szerződés közel rokon*.1) A magyar tervezetnek azonos az álláspontja s az 1526. meg az 1600. §-ban látható meghatározás közt szintén nagy a hasonlóság. Természetes, hogy ez a hasonlóság nem szorítkozik csak a szerződések általános körülírására, azaz meghatározására, mert alapja éppen az, hogy a két szerződés részleteit a német törvénykönyv és a magyar tervezet egyformán szabják meg. Ennek oka a római jog hatása a modern törvénykönyvekre. E hatást pedig ideje volna paralizálni, mert a vállalkozási szerződés mellett a modern jogi megbízás az emberi szabadságjogoknak folytonos előtérbe lépése következtében sokkal alkalmasabb rokonintézményként kínálkozik, mint a bérleti szerződés. »A megbízás elvállalása által a megbízó kötelezi magát, hogy a reá bizott ügyet a megbízó akaratához képest s érdekében megfelelően ellátja.« (T. 1659. §.) Az indokolás szerint2) ez a szerződés »voltaképpen ugyan») II. k. 455. 1. *) IV. k. 412. I.