Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 4. szám - A Népszálló

Hl. évfolyam. Budapest 1912. február 25. 4. szám MKÁSÍMI SZEMLE KÖZLEMÉNYEK A MUNKÁSBIZT0S1TÁS, A SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY, A MUNKÁSVÉDELEM, A MUNKAVISZONY ÉS AZ IDE VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT KÖRÉBŐL. SZERKESZTI: KIS ADOLF. TÁRSSZERKESZTŐK: Dr. STEIN FÜLÖP és Dr. HAHN DEZSŐ. Megjelenik minden hó 10-én és 25-én. Előfizetési ár egy évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dudapest, VII., Rózsa-utca 29. szám. Telefon: 93—99; Postatakarékpénztári csekk-számla 24.911. yA Népszálló. Irta: Dr. Ferenczi Imre. A főváros lakosai közül a legkedvezőtlenebb viszonyok között az ágyrajárók és azok a családok laknak, amelyek ágyrajárókat tartanak. Az ágyrajárásnak gazdasági, erkölcsi és egészségügyi hátrányai általánosan ismeretesek. Az ágybérlő csak ritkán talál otthont a fó'bérló'nél, mert nemcsak napközben nincs lakása, de este is gyakran űzi a perlekedés, a zsúfoltság és a rendetlenség a korcsmába. Az idegen, a család minden életviszonyába beavatott ágybérlő az illető család számára is megszünteti az otthon fogalmát. Az 1910. évi népszámlálás szerint 125 ezer albérlő lakott Budapesten; a lakásbérlőknek közel egyharmada tartott albérlőket. Ez a népszámlálás 57.300 albérlőt (helyesebben szobabérlőt) és 67.500 ágyrajárót mutatott ki Budapesten. Minthogy az egyszobás lakásokban gyakran mondottak be — már a helytelen terminológia folytán is: albérlők és ágyrajárók, szobaés ágybérlők helyett — albérlőknek olyanokat, akik tulajdonképen ágyrajárók voltak, az utóbbiak számát az 1910. évben legalább 85—90 ezerre becsüljük. Az ágyrajárás elleni küzdelemnek egyik legfontosabb eszköze a népszállók építése. A székesfőváros lakáspolitikájának kezdettől fogva kettős célt jelöltünk ki: egyfelől olcsóbb bérlakások építését, amelyek bérlőinek éppen az olcsó lakásbérek alapján méltán meg lehet tiltani azt, hogy albérlőket, nevezetesen ágyrajárókat tartsanak, másfelől azonban elégséges számú modern népszálló létesítését. (A munkáslakás-kérdés. 159. (1. k.) (1906.) Az első elvi lépést az ágyrajárás reformja érdekében — a szegényügy szolgálatába szegődtetett Népházat nem tekintve1) - a székesfőváros hatósága a VI. kerületben a Váci-úti nagy gyárnegyedben (Aréna-út 160. sz.) létesített Népszállóval teszi meg, amelyet február hó 17-én nyitottak meg. Ez a szálló arra a mintára készült, amelyet Rowton lord Angliában létesített és amelyet nagy sikerrel utánoztak már Milánóban, Bécsben és Párisban. Ezeknek a berendezéseknek az az alapeszméje, hogy a lakóknak külön hálóalkalmatosságot nyújtanak ugyan éjjelre, de az összes többi szükségletekről közös nappali helyiségekben gondoskodnak. ») L. szerző cikkét a „Munkásügyi Szemle", II. évf. 335. 1. s. k.