Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 3. szám - A szociálpolitikai tanfolyam

Munkásügyi Szemle 111 BALESETBIZTOSÍTÁS. Az üzemi baleset fogalmához. I. A német birodalmi biztosítási hivatal 1911. február 8-án kelt ítélete. Ítélet: A hivatal a felebbezésnek nem ad helyet. Indokolás. X. közúti vasúti kalauz lakásáról a közúti, pályaudvarra közúti vasúton ment, hol részt kellett vennie egy kioktató órán. Útközben halálos baleset érte. A vasút használata csakis X. gyorsabb és kényelmesebb közlekedése érdekében történt. A meghalt tehát, midőn a baleset érte, útban volt azon hely felé, hol munkaadója üzemében tevékenykednie kellett. A birodalmi biztosítási hivatal állandó gyakorlata szerint az alkalmazottak útja az üzem helyére nem vétetik az üzemi munkához tartozónak, hacsak maga az út közvetlen célja nem áll az üzemmel összefüggésben, vagy az üzem érdekében történik. Ezen kivétel egyike sem forog azonban fenn a jelen esetben. Nem tette az utat az üzemhez tartozóvá az a tény, hogy X. a munkaadója által rendelkezésre bocsátott szabadjegyet használta. Nem változtat ezen az sem, hogy az alkalmazottaknak a kocsikon csak meghatározott helyet szabad igénybe venni. Nem lehet arra következtetni, hogy ez az út az üzemhez tartozik a közúti vállalat által kibocsátott és igénylők által hivatkozott szabályok 3. §-ából sem. Ezek szerint ugyanis »minden alkalmazott köteles, amennyiben azt a vállalat érdeke megkívánja, szükség esetén, különösen üzem- és közlekedési zavaroknál, külön felszólítás nélkül, kölcsönös támogatásra és szolgálat teljesítésére«. Nem vonatkozhatik tehát ez a szabály a jelen esetre, midőn ilyen üzemi, illetve közlekedési zavarról szó sincs. II. A bajor országos biztosítási hivatal 1910. július 13-án kelt 1.2851910. sz. ítélete. ítélet: A biztosítási hivatal a felebbezésnek helyt ad, igénylő kártalanítási igényét megállapítja. Indokolás. V. E., V. J. molnárnak, ki mezőgazdasággal is foglalkozott, 12 éves fia 1909. szeptember 2-án segített szüleinek szecskát vágni egy vizierővel hajtott gépnél. Ezen munka után anyja parancsára elállította a vizet. Midőn e munkát elvégezte, a malomkerekeknél csinált valamit, ahol is baleset érte. A Berufsgenossenschaft elutasította a kártérítés iránti igényt, mert álláspontja szerint nem forog fenn mezőgazdasági üzemi baleset, sérült nyilván játszott, midőn a baleset érte. A választott bíróság a Berufsgenossenschaft határozata ellen beadott felebbezést elutasította a következő indokolással: Tény, hogy a baleset napján sérült a malomba ment, hogy anyja parancsára a vizet elállítsa. Világos, hogy ezen munkája a mezőgazdasági üzemhez tartozott. Baleset azonban nem ezen munka közben érte, hanem azután, midőn anélkül, hogy ott dolga lett volna, ment a malomkövekhez. Ez a tevékenység azonban nincs összefüggésben az üzemmel. Az atya azon állítása, hogy sérültet akkor érte a baleset, midőn a szecskavágógép sziját akarta ledobni, hitelt nem érdemel. A biztosítási hivatal a beadott felebbezést indokoltnak látta. V. J. azon állítása, hogy a fia a szíjakat akarta levenni, nem valószínűtlen, a játék feltevésére elég alap nincs. De még ha játék közben érte volna a baleset, ez üzeminek tekintendő, mert oly veszélynek következménye, melynek ki volt téve az által, hogy veszélyes berendezésen felügyelet nélkül foglalkoztatták. Más kérdés, hogy igényelhet-e visszatérítést az üzem tulajdonosától. ORVOSI VÉLEMÉNYEK. ) Kézsérülés esete. Irta: Dr. Kammer Manó műtöorvos. P. P. 41 éves ács, 1907 augusztus 20-án jobb kezének négy újját munkaközben megsértette oly módon, hogy a »H.« gőzmalom előtt a Dunaparton a pilótaleverő állvány kötele elszakadt és a kezét elkapta. Jelenleg az a panasza, hogy fejszét, kötelet nem tud erősen fogni, mert gyöngébbek az ujjai. A b.-i kerületi munkásbiztosító pénztár 1908. évi március hó 15-én javasolja, hogy 1907. évi október hó 5-től 11 héten át 17°/° munkaképességcsökkenésnek megfelelő ") Az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár balesetvizsgáló orvosi osztályáról. (Vezető: dr. Lévai József, operateur, sebész-főorvos.)