Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1912 / 3. szám - A szociálpolitikai tanfolyam
108 Munkásügyi Szemle előtt 11 és 12 óra közt folyik le, délután 4 és 5 óra között, a fáradtsággal fokozatosan emelkedik tehát a baleseti veszély is. 9 és 12, és 3—6 óra között háromszor annyi a baleset, mint 6—9 és 12—3 óra között. Szombaton délután 3 és 6 óra között négyszer annyi a baleset, mint 12 és 3 óra között. Elfogulatlan, a fáradtság balesetokozó hatását objektíve feltáró statisztika is bizonyítja tehát az alkohol vészes hatását, a hétfői balesetek gyakoriságát, szemben az ellentétes, szintén bizonyos statisztikákkal támogatott állásponttal. Hogy az alkoholizmus, a vasárnapi kimentő korcsmázás hozzájárul a hétfői balesetek fokozásához, az nem is szorul bizonyításra. Ha nem is nagyobb némely statisztika szerint a hétfői balesetek száma, annyi bizonyos, hogy a pihenő nap nagyszerű, balesetelhárító hatását semmivé teszi az alkoholmámor, halálba taszítva, nyomorékká téve szerencsétlen áldozatait. Balesetek a faiparban. A faipari gépeknél alkalmazott munkások a mult év végén értekezletet tartottak Münchenben, melyen a balesetek elleni védelemről tanácskoztak. A famegmunkáló gépek tudvalevőleg a legtöbb balesetet előidéző munkaszerszámok. A faiparban 1000 biztosítottra 11'44 kártalanítási eset^ jut Németországban, míg az összes iparok átlaga csak 770. A berlini gépmunkások által vezetett statisztika bizonyítja, hogy 1904—5-ben a gépmunkások 5724 százaléka szenvedett balesetet. Mindezek alapján az értekezlet elhatározta, hogy az ellenőrzés szigorítását fogja kérni; kérni fogja továbbá, hogy a munkások köréből alkalmazzanak felügyelőket, hogy tanoncoknak és gyakorlatlan munkásoknak tiltassák meg a famegmunkáló gépek mellett való dolgozás. Követelik a fürészmalmokban és telepeken a törvényes maximális 10 órai munkaidőt, nők s 17 éven aluli fiatal emberek alkalmaztatásának eltiltását, a gépmunkások szakszerű kiképeztetését. Végül egy bizottságot választottak, mely állandóan figyelemmel kiséri a baleset-elhárítás ügyét. A bányákban alkalmazott nők és fiatalkorú munkások védelmére alkotott novella mult év december 28-án lépett életbe Ausztriában. E törvény szerint 14 évesnél fiatalabb gyermekeket nem szabad bányaüzemnél alkalmazni. Nőket csakis földfeletti munkánál szabad alkalmazni. Esti 8 és reggeli 5 óra közötti időben nők egyáltalán nem foglalkoztathatók. Kivételt enged a törvény azon üzemekre, ahol az éghajlati viszonyok miatt a munka évenkint legalább 4 hónapig szünetel. Ezen üzemekben 1914. december 31-ig 18 évesnél idősebb nők éjjel is foglalkoztathatók és ott, ahol két napszakban dolgoznak, a 18 évesnél idősebb nők éjjeli szünete este 10 órakor kezdődhet. Munkások mint iparfelügyelők. Szászország ezidei költségvetésében három 2100 márkás tétel szerepel a munkások köréből alkalmazandó három segédiparfelügyelő fizetése címén. A költségvetés tárgyalása alkalmával a miniszterelnök kijelentette, hogy a három munkást kisérletképen alkalmazzák s csak későbben fognak a végleges alkalmazás tekintetében határozni. A szász iparfelügyelőség személyzete ezentúl 15 iparfelügyelőből, 29 asszisztensből, 5 női felügyelőből és egy biztosból áll s azonkívül a kőbányák felügyeletére van két szakerő alkalmazva. Szénkénegmérgezés esetei Németországban lényegeseu ritkábbak lettek, mióta azokat a védő berendezéseket, melyeket a birodalmi tanács már 1902-ben elrendelt, szigorúan keresztülvitték és ellenőrizték. De az utolsó időben megint gyakoriabbak a mérgezések a műselyemgyártásnál, pedig kormányrendelet van már ennek a speciális iparágnak veszélytelenebbé tételére is. A védőberendezések lényege mindenütt az, hogy a szénkéneggőzök helyes szellőztetés által elvezettessenek, hogy a munkás a gázokat be ne lélegezhesse. A gőzök belégzése különösen nagy mértékben hat az idegzetre. Súlyos esetekben érzékzavar és bénulás áll be, leggyakrabban a lábujjak hegyén, az alsó végtag feszítő izmaiban. Könnyebb szellemi és lelki zavar már az első napokban is beállhat a vulkanizálásnál. A munkás ingerlékeny, feledékeny lesz, már deprimálva van. Érdekes a szénkénegrészegség, mely a mérgezés kezdeti szaka. Sok beteget vándorkényszer ragad meg. A mérgezési esetek súlyossága és a védőberendezések nélkülözhetetlensége reá fogja birni a műselyemgyárakat is, hogy a kormányrendelet fontos betartásával és munkásvédelmi berendezéseik tökéletesítésével küzdjenek a mind gyakoribbá váló balesetek ellen.
