Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 3. szám - A foglalkozási csoportoknak az önkormányzati szervek választásánál való megállapítása

Munkásügyi Szemle 97 Végül a tengeri balesetbiztosítás területén a jelenlegi jogállapothoz képest csak jelentéktelen javítások történtek. A tengeri hajózás kisüzemei részére, továbbá olyan járművekkel való tengeri halászat részére, amelyeket a szövetségi tanács már is nem helyezett balesetbiztosítás alá, mint nyilt tengeri halászati gőzösöket, vagy heringhalászati járműveket, végül az oly járművekkel való halászat részére, amelyek a tengerrel összeköttetésben levő vizeken közlekednek, különleges mellékintézetet állítanak fel. A német tengerhajózási járműveken, belföldi csatornákon és folyókon foglalkoztatott személyek a bizottsági határozatok következtében jövőre a tengeri biztosítási jog alá esnek. Eszerint minden zászlóváltozást is közölni kell a biztosítottal. A külföldiekre vonatkozó határozmányok az ipari balesetbiztosítási törvényben elfogadott szabályoknak megfelelőek. Külföldiek évjáradékuk háromszoros összegével végkielégíthetők. A biztosított büntetését mellőzni kell, ha valamely feljebbvalójának parancsára szegte meg a szabályokat. Nem kevesebb, mint 696 paragrafus (537—1226. §§.) rendelkezik a balesetbiztosítási jogról. Az ötödik és hatodik könyv is erre vonatkozó kiegészítő szabályokat tartalmaz. SZEMLE. • ni MUNKÁSBIZTOSÍTÁS. 7" A foglalkozási csoportoknak az önkormányzati szervek választásánál való megállapítása. Irta : Somló Jenő. Az 1907. évi XIX. t.-c. 1. és 3. §-ában foglalt taxativ sorozatban vegyesen fordulnak elő kisipari, nagyipari, gyári, kereskedelmi, az ipartörvény hatálya alá eső és az ipartörvény hatálya alá nem tartozó »válla!kozásszerűleg űzött kereseti foglalkozások*, melyeknek alkalmazottaira nézve a törvény a biztosítási kötelezettséget megállapítja. Ugyanennek a törvénynek a biztosítási szervezetre vonatkozó fejezetei (114. és 124. §§-ok) a biztosítási kötelezettség meghatározásától eltérő kategorizálást tartalmaznak azon képviseleti jog s ennek aránya tekintetében, amely a foglalkozási csoportoknak az önkormányzatban biztosítandó. A törvénynek ez utóbb emiitett rendelkezései a foglalkozásoknak már csak három főcsoportját ismerik el, t. i. az ipari, gyári és kereskedelmi csoportokat, melyek a »vállalkozásszerűleg űzött kereseti foglalkozások« gyűjtőfogalmainak tekintendők. A gyűjtőfogalmak alá való sorozás tekintetében a törvény már nem tartalmaz közelebbi meghatározásokat, csupán azt a rendelkezést találjuk a törvényben, amely megkülönböztetést tartalmaz az ötnél több és az ötnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató üzemekre nézve és azt, amely megállapítja, hogy az ötnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató üzemek a törvény életbeléptetésétől számított öt éven át 2°/o-os betegsegélyezési járulékot és — amennyiben balesetbiztosításra is kötelezettek — fix évi balesetbiztosítási díjat fizetnek, továbbá azt a rendelkezést, amely szerint a 20-náI több alkalmazottat foglalkoztató kézműipari üzemek is — még ha elemi erővel hajtott munkagépeket nem is használnak és ha egyébként nem is volnának balesetbiztosításra kötelezettek — alkalmazottaik számánál és ebből következtethető üzemi terjedelmüknél fogva balesetbiztosításra kötelezetteknek tekintendők. Ez az utóbbi meghatározás már áthidalás a közép- és nagyipartól a gyáriparhoz, mert ugyanazokat a kötelezettségeket állapítja meg a közép- és nagyipar részére, mint amilyenek a gyáripart terhelik.