Munkásügyi szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912 / 2. szám - A nemzetközi szakszervezeti mozgalom 1910-ben

Munkásügyi Szemle 73 Országos egészségügyi hivatal kezdi meg 1912 július elsején működését Szászországban. Ezen hivatal a belügyminisztérium fenhatósága alatt fog állani és három szakosztálya lesz: orvosi, állatorvosi és gyógyszerészeti szakosztálya. E hivatalnak feladata az összes nyilvános egészségügyi tényezőkre figyelemmel lenni és szakvéleményeket adni. Hivatalnoki kara: egy egészségügyi tanácsos, ki egyszersmind a hivatal elnöke, egy állatorvos, egy jogi képzettséggel biró közigazgatási tisztviselő, egy orvosi és három állatorvosi segédhivatalnok. Közegészségügyi múzeum Párisban. Páris szivében, a Boulevard Sébastopolon néhány hét előtt új múzeum nyilt meg, mely a modern hygiéne különböző ágainak szolgálatában áll. A múzeum 25 teremből és folyosóból áll, amelyekben egy nagyszabású kiállítás nyer elhelyezést. A kiáliítás tárgyai térképek, tervrajzok és minták segítségével a modern közegészségügy vívmányait szemléltetik. E gazdag gyűjtemény kezdetben igen szegényes volt és csak a város által berendezett hygienikus intézkedéseket mutatta be. Közüzemek és magánüzemek ajándékaiból gyarapodott a gyűjtemény és ma csaknem tökéletes áttekintést nyújt a közegészségügy vívmányairól. Az új múzeum első osztálya a városi hygiénét ábrázolja, bemutatja az utcák tisztítását, a városok vizzel való ellátását, stb. A második osztályban a lakás-hygiénére vonatkozó tárgyak vannak összegyűjtve, itt nagyon gazdag a fertőtlenítő eszközök gyűjteménye. Három más osztály a közintézetek, azaz kórházak, kaszárnyák és iskolák hygiénejével foglalkozik, úgyszintén a szociális hygiénével, a tuberkulózis és alkoholizmus ellen való küzdelemmel, a táplálkozás hygiénejével stb. A múzeum gyűjteményeivel kapcsolatban előadások tartása van tervbe véve, mely célra egy külön terem szolgál. A további tanulmányozást gazdag könyvtár teszi lehetővé. A vezető körök remélik, hogy eme múzeum Páris város közegészségügyeinek nagyon is szükséges fejlődését fogja maga után vonni. MUNKAVISZONY. V A nemzetközi szakszervezeti mozgalom 1910-ben. A munkásmozgalom egyre nagyobb befolyást gyakorol az egyes nemzetek gazdasági, társadalmi és politikai életére. A szervezetek fejlődése nemcsak a munkások gazdasági harcainak szempontjából fontos, hanem azért is, mert elvitázhatatlan, hogy a munkásmozgalom az egyes államok szociális tevékenységére is döntő befolyású. A szervezett munkásság még olyan államokban is szociális munkára kényszeríti a parlamenteket, amelyekben a munkásság a törvényhozás munkájából teljesen kivan rekesztve. A »Munkásügyi Szemle» 1911. évi július hó 25-én megjelent 14-ik számában közöltük annak a jelentésnek adatait, amely a nemzetközi szakszervezeti mozgalom 1909. évéró'l tett jelentést. Az 1911. évi augusztus hó 10—12-ikén Budapesten megtartott nemzetközi titkári értekezlet határozata alapján ezentúl a jelentéseknek a szervezetek zárlatai után legkésőbb egy esztendővel meg kell jelenniök és így már most abban a helyzetben vagyunk, hogy az 1910. évi jelentés adatait közölhessük. Az 1910. évi jelentés adatai szintén hiányosak, mert Belgium, Románia és az Egyesült-Államok nem küldtek jelentést. Ezeknél az államoknál tehát az 1909. évi adatokat kellett a jelentésbe bekapcsolni. Már a mult esztendőben megírtuk, hogy a szakszervezetek fejlődését tekintve valószínűnek látszik, hogy 1910-ben a szervezett munkások száma meghaladja a tiz milliót. A jelentés 1910-re 10,089.430 szervezett munkást mutat ki. Az egyes államok között a szervezett munkások száma a következőképpen oszlik meg: Németország 2,688.144 (2,447.578). Zárjel között mindenütt az 1909. évi adatokat közöljük. Angolország 2,347.461 (2,406.746), Egyesült-Államok 1,710.433 (1,710.433), Franciaország 997.350 (977 350), Olaszország 783.538 (783.538), Ausztria 451,232 (455.401), Hollandia 143.850 (145.000), Belgium 138.928 (138.928 >, Dánia 123.864 (121.295), Svédország 121.180 (148.649) Svájc 93.797 (112.613), Magyarország 86.778 (85.266), Norvégia 47.453