Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 2. szám - Sztrájk esetére való biztosítási törekvések Németországban

70 Munkásügyi Szemle megállapítva ? jelen perben el nem bírálható, mert ennek elbírálására csakis az 1907. évi XIX. t.-c. 158. §-a szerint alakított választott bíróság illetékes. Az alperesnek ez az érvelése azonban alaptalan, mert a most említett választott bírósági hatáskör csakis az Országos Pénztárnái biztosított személyek és az Országos Pénztár között betegségi segélgekből és baleseti kártalanításból folyó vitás ügyek eldöntésére szorítkozik, a felperes azonban az Országos Pénztárnál biztosítva nem lévén külön törvényes rendelkezés hiányában a rendes bírói utat igénybeveheti. Ennélfogva elbírálás tárgyát képezi az a kérdés: hogy az az ellátás, amelyben a felperes az alperes részéről részesül, az 1907. évi XIX. t.-c. 70. §-ának megfelel-e vagy sem ? Erre vonatkozóan a következők vétettek figyelembe. A m. kir. államvasutak nyugbérpénztára alapszabályainak a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1908. évi 26.3í5/III. számú rendeletével jóváhagyott függeléke szerint az alapszabályok az 1907. évi XIX. t.-c. 10. §a íí-ik bekezdésének rendelkezéseire való tekintettel olykép egészíttetnek ki, hogy az üzemi baleset folytán keresetképtelenné vált tag részére legalább oly összegű kártalanításra a szolgálatképtelenné vált tag az 1907. évi XIX. t.-c. 7. fejezete alapján igénnyel bírna, a m. kir. államvasutak igazgató tanácsának elnöke által az alapszabályoknak ekként történt módosítása folytán 1908. évi június hó 3. napján kibocsátott és a m. ktr. államvasutak hivatalos lapjának ugyanennek a hónak 13. napján megjelent 27. számában közzétett rendelet szerint pedig arra való tekintette!, hogy az 1907. évi XIX t.-c. 70. §-a szerint csak a teljes munkaképtelenség esetén és annak tartamára folyósítandó az évi munkakeresmény 60°/o-a járadékképen, az egyöntetű eljárás érdekében elrendeltetett, hogy a teljes munkaképtelenség mindazokkal szemben beigazoltnak veendő, akiknek a szolgálat felmondatojt, amennyiben ez a felmondás a balesettel okozati összefüggésben van. Az alperes beismeri, hogy a felperesnek a szolgálatot felmondotta, de tagadja, hogy a szolgálatképtelenség egy fogalom alá esnék a munkaképtelenséggel, ebből folyóan tagadja a felperesnek teljes munka- és keresetképteienségét és szükségesnek taríja ennek szakértői megállapítását. Úgyde az alperes által elleniratához 27- alatt csatolt rendelet szerint a felperes két pályacrvos által megállapított szolgálatőéptelensége folytán nyugbéreztetett, nyugbére a szolgálatközben szenvedett balesetre való tekintettel állapíttatott meg évi 300 koronában s ezenfelül a felperes részére az 1907. évi XIX. t.-c. 70. §-ában előirt elveknek és annak figyelembe vételével, hogy a baleset következtében munkaképessége 66°/o-al csökkent s hogy a baleset megelőző 52 heti összkeresete 1.662 korona 45 fillér volt, évi 358 korona 33 fillér baleseti kártalanítási járadék folyósíttatolt. A fentebbiek szerint a felperes a nyugellátás mérve szempontjából olyannak lévén tekintendő, mint aki az elszenvedett baleset következtében teljesen munkaképtelenné vált, közömbös az a kérdés: hogy a teljes munkaképtelenség egy vagy több balesetből származott-e? és kérdés tárgyát egyedül az képezheti, hogy a felperesnek eddig nyújtott ellátás az évi munkakeresménye 60°/o-ának megfelel-e ? Az 1907. évi XIX. t.-c. 78. §-a szerint a kártalanítás alapja az a javadalmazás, melyet a sérült a balesetet megelőző 52 héten át keresett; aminél fogva és arra való tekintettel, hogy az alperes által bemutatott bérjegyzék szerint a felperes még 1907. évi október hóban vagyis addig állott az alperes szolgálatában, amíg az 1907. évi őszkor szenvedett második baleset következtében nem lépett betegállományba, a felperevt megillető kártalanítás alapját az a munkakeresmény képezi, amit az 1906. évi november hótól 1907. évi október hó végéig elért. A bérjegyzék szerint a felperes 1905. évi november hótól 1907. évi április h végéig 865 korona 300 fillért és 1007. évi augusztus hóról 1939. évi október hó végéig 494 korona 18 fillért keresett: 1907. évi május hótól 1907. évi július hó végéig a felperes betegsége következtében nem áilván munkában, ezen hónapok mindegyikére az a havi 170 korona 13 fillér vétetett számításba, amelyet a felperes 1907. évi április hóban keresett s amelyet abban az esetben, ha őt az első balesetből eredő betegsége nem akadályozza, feltételezhetően szintén elérhetett volna, ami három hónapra 510 korona 48 fillért tesz. Ezek szerint a felperesnek utolsó 52 heti keresménye (862 K 30 fül. + 494 K 18 fill. + 510 K 48 fill.) 1.869 korona 96 fillérrel lévén számításba veendő ennek az összegnek a felperest az 1907. évi XIX. t.-c. 70. §-a szerinf megillető