Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 2. szám - Sztrájk esetére való biztosítási törekvések Németországban

Munkásügyi Szemle 67 Munkarend a német vendéglőiparban. Azuj német ipartörvény előírja, hogy minden üzemben, melyben 20 alkalmazott dolgozik, ki kell függeszteni a munkarendet. A német vendéglőiparban ezt a törvényes rendelkezést nem igen tartják be. így megállapította Schaar, hogy három német nagyvárosban 15 vendéglőüzemet vizsgált meg, melyben 20-nál több alkalmazott dolgozik és a munkarendet csak egy helyen találta meg. Az oka ennek a diszkréciónak nagyon egyszerű. A munkarendekben szégyenletes rendelkezések foglaltatnak. Brandenburg egy vendéglő nagy üzemének munkarendjében, mely 1910 júniusban keit pl. a következők foglaltatnak: A pincér fizet a munkaadónak 2%-ot a napi bevételéből. Megfizet minden tárgyat, mely az ő munkakörzetében elveszett: így Jehérneműt, ezüstöt és egyebet. Megtéríti az eltörött edény árát. Ő fizeti az összes újságok, fogpiszkálók, írószerszám árát, ő fizeti az ezüstmosogatók, tisztogatók, a kisegítők bérét. A portás borravalójának 10°/o-át fizeti a tulajdonosnak. O fizeti az éjjeli portást és helyettesét, ő vásárolja a menetrendeket stb. Az első házi szolga iizeti az összes többi háziszolgát. Fizeti az összes tisztítószerszámot és anyagot, amely az utazók és a munkaadó családtagjainak cipője és ruhája tisztítására elfogy, vagy ami az udvar és utca tisztítására kell. Tehát a tulajdonos és családjának cipőit és ruháit is a maga pénzén vásárolt kefével és fényezőrnázzal tisztítja az első házi szolga. Ezek az állapotok indították a porosz minisztériumot arra, hogy m. é. december 3-án kelt rendeletében a munkarend kifüggesztését szigorúan előirja. Szabósztrájk Bécsben. Folyó évi január havában mintegy 8.000, a konfekció-iparban foglalkoztatott személy sztrájkba lépett, még pedig darabszámos mesterek és segédek egyaránt. Az előbbiek a nagy drágaságra való tekintetből új árszabályt kértek, továbbá követelték a 11 órai munkaidőt és a darabszámos bérnek felemelését. A segédek nélkül dolgozó darabszámos mesterek tiszta keresete még a megjavított árszabály szerint-sem emelkednék 18—23 koronánál magasabbra. A 240 konfekciós üzlet közül az árszabályt kezdetben csak 12 fogadta el, később azonban ezeknek a száma szaporodott, úgy, hogy a sztrájkoló darabszámos mesterek száma csakhamar 1.600-ra csökkent. A harcnak a mesterekre nézve kedvező kimenetelét nem is annyira hatalmas sztrájkpénztáruk, mint inkább a segédekkel való szolidáris eljárásuk biztosítja. Minthogy azonban a segédek viszont a darabszámos mesterekkel szemben támasztanak követeléseket, ezen a sztrájkon rendkívül fontos érdekek fordulnak meg. A segédek felhasználván a kedvező alkalmat, 10 órai munkaidőt, magasabb bért és az ellátási kényszernek megszüntetését követelik. A közveíííő mesterek 11 órai munkaidőt ajánlanak, a lakás- és élelmezési kényszerről lemondanak s a bérek tekintetében is hajlandók engedményekre. A segédek ezeket az engedményeket visszautasították. Bányamunkások sztrájkja Belgiumban. Folyó év kezdetén lépett életbe az 1908. január hó elsején hozott bányatörvény. A közbeeső időt arra kellett volna felhasználni, hogy a bányatulajdonosok a termelési időnek megrövidítésére célszerű technikai berendezésekkel elkészülhessenek. A lüttichi kerületben ez irányban misem történt. A törvény gondoskodik arról, hogy miniszteri engedélylyel a munkaidő kilenc óránál hosszabb is lehessen. A lüttichi kerület 42 társulata közül 11 kapott ilyen engedélyt. A munkaidőnek ezen meghoszszabbitása sztrájkba kergette a munkásokat. A közvetlen okot azonban a Seraingban és Flemalleban való viszonyok szolgáltatták. Ott t. i. 7 órás volt a munkaidő és most ezen területnek társulatai ugyanazon munkabér mellett a kilenc órás munkanapra való átmenetelt kívánják. Minthogy a békéltetési kísérletek visszautasítíattak, január hó első napjaiban 1.000 bányamunkás sztrájkba lépett, akiknek száma egy hét alatt 12.000 re, egy másik jelentés szerint 20.000-re szaporodott. Hozzájuk csatlakozott Charleroi vidékéről is több mint 2.000 bányamunkás. Ámbár a sztrájkpénztár tekintélyes összeggel rendelkezik és a szervezett munkásoknak napi 2 frank támogatást nyújt, az eredmény mégis kétes, mert csak mintegy 6—7 ezer bányamunkás van szervezve. A nem szervezettek gyakran hajléktalanok és ki vannak szolgáltatva a társulatoknak. A nem szervezettek részére gyűjtést indítottak. A helyzetet súlyosabbá teszi, hogy a bányatulajdonosok télviz idején sem a munkásoknak, sem magánosoknak szenet nem adnak. Munkásmozgalmak a külföld közlekedési üzemeiben. Az EgyesültÁllamok vasutasai között a Chikagótól nyugatra fekvő vonalakon a mult év november hava óta nagy munkásharc fenyegetett. 33.000 személy 15°/o-os béremelést követelt a társulatoktól és minthogy ezek a követeléseket visszautasították, a vasutasok december 25-ére bejelentették a sztrájkot, Az Egyesült-