Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 18. szám - A gyermekek járadéka

Munkásügyi Szemle 567 »Ha igazán nagy fájdalmak gyötrik az embereket, a folytonosan nyújtott segélynyújtást is készséggel elfogadják, sőt maguk is erősen biztatják »az orvost, hogy tegyenek meg mindent, csakhogy a fájdalom szűnjék. Ha azonban csak kevéssé, vagy egyáltalában nem szenvednek, ezen segítsé»gek elől kitérnek és a hosszabb ételmegvonást s az erőshatású gyógyszerek szedését elutasítják. Ezért azt kell mondani azoknak, akik súlyos »szenvedéseket tettetnek, hogy csakis ezekkel az intézkedésekkel lehet »náluk célt érni; főleg pedig vágással, égetéssel és mindazon ételektől és - italoktól való tartózkodással, amelyek iránt a legnagyobb vágyat érezik. »A fájdalom igaz nagyságára vallanak bizonyos, az orvosi tapasztalat sze»rint való jelek: az elerőtlenedés, a végtagok hidegsége, az elhalványodás, »néha a hideg verejték, az ütérlökéseknek nem csak egyenlőtlensége, — ami »azokon is előfordul, akik csak mérsékelten szenvednek a fájdalomtól — »hanem még a szapora, kicsi és gyenge volta is; s végül a betegnek kér»désünkre adott helyes felelete a fájdalomnak a megtámadott testrésznek > megfelelő minősége iránt. Mert a fájdalmak minősége rendkívül különböző »lehet; némelyik mintegy rögzítve van egyetlen egy ponthoz, míg mások »szúróak és lüktetőek; vannak, amelyek szakgatóak, vannak, amelyek ájulást »iriéznek elő; mások ismét nehézségérzetet látszanak okozni, némelyek »elvégre is hányást, gyomorzavarokat, sőt a látás elhomályosodását idé»zik elő.« Az itt ismertetett értekezés legtanulságosabb része kétségtelenül a >vérköpés« eredetéről szóló sorok. Galenos közel 2000 év előtt irja le benne a vérköpés szimulálásának a XX. században is még mindig legszokásosabb és — ha az orvosi vizsgálat nem eléggé alapos — legeredményesebb módját. ^ A gyermekek járadéka. Irta: dr. Alapy Győző. A baleset következtében elhalt biztosítottak gyermekei járadéka tekintetében az 1907 : XIX. 72. §-a 3-ik bekezdése rendelkezik a következőkben: »A hátrahagyott gyermekek járadéka tizenhatodik életévük betöltéséig, még pedig tekintet nélkül a gyermekek törvényes vagy törvénytelen származására, úgyszintén a balesetet megelőzőleg törvényesen örökbefogadott gyermekeké is, egyenként a baleset következtében elhalt évi munkakeresményének 15ü/o-a, ha pedig teljesen árván (elhagyottan; maradnak vagy ilyen viszonyba később jutnak, a keresménynek 30w/o-a«. Ez a rendelkezés állapítja meg az igényjogosult gyermekek körét, másrészt az igényjogosulíság mértékét. Az igényjogosult gyermekek tehát a következők: 1. törvényes gyermekek, 2. törvénytelen származású, helyesebben házasságon kívül született gyermekek, 3. a balesetet megelőzőleg törvényesen örökbefogadott gyermekek. Vizsgáljuk meg az egyes csoportok igényének körét és mértékét közelebbről. A törvényes gyermekek körébe tartoznak természetesen az elhalt halálától számított 300 napon belül született, úgynevezett utószülöttek, mert ilyenkor a törvényes születés a magánjogi szabályok szerint vélelmeztetik és az utólagos házasságkötés által törvényesített gyermekek is. Az utólagos házasság által törvényesített gyermekek igényjogosulísága szempontjából teljesen lényegtelen, vájjon az utólagos házasság a baleset előtt