Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 17. szám - Szükséges-e s mily irányban a szolgálati szerződésből eredő munkadíjkövetelésnek biztosítása?

536 Munkásügyi Szemle Gyógyászati ellátás költsége . . . Kórházi költség Fürdők és szanatóriumi költségek Az összes kerületi pénztárak kiadásai 2,705.559 1,457.381 445.163 Ebből esik a a többi budapesti összes (vidéki) pénztárra 854.341 629.943 291.642 1,851.218 827 438 153.521 Összesen . . . 4,608.103 1,775.926 2,832.177 Ezek szerint a természetben nyújtott segélyekből a budapesti pénztárnál biztosítottakra 38"5'7o, a többi összes (vidéki) pénztáraknál biztosítottakra pedig 6r5ü/o esett; vagyis a vidékiekre alig kétszer annyi, mint a budapestiekre, holott azok átlagos taglétszáma háromszor akkora volt mint a budapesti pénztáré. De miután a természetbeni segélyek szolgáltatása nem függ a tagok napibérosztályainak magasságától, vagyis e segélyek folyósítása nem viszonylik a pénztárak járulékjövedelmeihez, tehát e kiadásokat egy-egy tagra kell átszámítanunk. Ékkor kitűnik, hogy: Egy-egy tagra esett a a többi budapesti összes (vidéki) pénztárnál korona A gyógyászati ellátás költségeiből . . . A kórházi költségekből A fürdők és szanatóriumok költségeiből 3-82 2-82 1'31 304 1-36 —•25 Együtt . . . 7'95 4'65 E szerint a budapesti pénztár a vidéki pénztárakkal szemben 70'9°l"-kal többet nyújt tagjainak ama természetbeni segélyek révén, amelyeknek arányos ellenértékét a járulékjövedelemben nem lehet feltalálni. Vagyis más szóval a budapesti pénztár tagonként 3 K 30 fillérrel nyújtott többet tagjainak és azok családtagjainak a vidéki pénztárak mértékénél, ami a budapesti pénztár átlagos taglétszáma szerint 737.734 K 20 fillérnyi többletet jelent. A budapesti pénztárnál a járulékjövedelemből egy-egy tagra esett 29 K 25 fillér. A vidéki pénztáraknál ez a quota 18 K 71 f-t tett ki. Ezzel szemben a budapesti pénztár egy-egy tagra fordított a készpénzbeli segélyekből 13 K 85 fillért, vagyis 47-3°jo-ot, a vidéki pénztárak ellenben 5 K 55 fillért, illetve 29'6^-ot. A budapesti pénztár tehát 17'7°^-kal, vagyis fejenként relatíve 5 K 17 fillérrel fizetett ki többet, mint a vidék, ami a budapesti pénztár átlagos taglétszáma alapján 1,156.784 K 52 f értéket képvisel. Megfordítva a tételt, kimutatható, hogy a vidéki pénztárak 17 7°lo-kal fordítottak kevesebbet az említett segélyekre. Ez kitesz fejenként relatíve 3 K 31 fillért. A vidéki pénztárak átlagos taglétszámát véve alapul, kiderül, hogy a vidéki pénztáraknál biztosítottak 2,012.390 K 63 fillérrel kaptak kevesebbet, mint a budapesti pénztárnál biztosítottak. Lássuk már most a kezelési költségeket. Ezúttal csak azokat a pénztárakat soroljuk fel, a melyeknél a kezelési költségek az előző évhez képest lényegesen emelkedtek. Az alábbi táblázatban a kezelési költségeket, valamint az 1910. évi emelkedést százalékban mutatjuk ki: Pénztár Beszterce . . Szenic . . . Fogaras . . Szombathely Veszprém . . Kezelési költség 1909. 1910. évben százalékokban 1910-ben emelkedett Pénztár Kezelési költség 1909. 1910. évben 1910-ben emelkedett százalékokban 1T4 38-5 17'5 19*4 18'3 39 9 50-4 25-3 26*9 25"4 28S 1V9 7'8 7'5 77 Lúgos . . . . Szatmárnémeti Zalaegerszeg . Körmöcbánya Szikszó . . . . Eger 228 15'0 196 25-1 36'2 21-5 291 212 25- 6 30*9 42-0 26- 5 6-3 6-2 6-0 5S 5S 5V