Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - Munkások táplálkozása

34 Munkásügyi Szemle A kedvetlenség, mint a testi elernyedés egyik okozója. Dr. Herz wieni orvos széleskörű tapasztalatai alapján azt a tételt állította fel, hogy a testi elernyesedés főokát a kedvetlenségi érzésekben kell látnunk, amelyek hatása leginkább a sziv és agy véredényeinek elváltozásában mutatkozik. Kedvetlenségi érzéseknek értjük mindazon érzéseket, amelyek érzelmi életünk össshangját megzavarják. Ide tartoznak a fösvénység, pénzvágy, pihenés nélküli törtetés, gondok, nyugtalanság. Vannak hivatások,^ amelyek erőnket a rendesnél nagyobb mértékben veszik igénybe. Ezek közé tartoznak a nagyobb vállalkozások vezetése, az ujságiró, az ügyvéd, a bankár hivatása. A huzamos ideig tartó szellemi munka, a kiszámíthatatlan, örökké változó tényezőkkel való folytonos küzdés az idegrendszert feszültségben tartja, amely éppen azért, mert nincs meghatározott időkorlátok közé szorítva, különösen ártalmasnak tekintendő. Mig a kereskedő, akinek működése meghatározott időre van szorítva, munkáját szabályosan válthatja fel a pihenéssel, addig a vállalkozó agya sohasem nyugszik meg és talán még álmában is küzködik azokkal a körülményekkel, amelyek terve kivitelének útjában állanak. Ennek folytán idegrendszere állandó feszültségben van és az elkövetkező véredenyelmeszessdés azután megfosztja a győzedelmes »selfmademan«-t attól, hogy munkája gyümölcsét élvezhesse. Ezeknek a be egeknek a legnagyobb része azok sorából kerül ki, akik saját személyüknek fösvénységből vagy kapzsiságból való felemeléséért vagy pedig családjukért, vagy egy eszméért való küzdelemben egész életüket szakadatlan munkában töltötték el. Ennek ellentétéül a kedvvel végzett hivatásos munka megakadályozza a szervezet időelőtti kimerülését. Ebbe a csoportba tartoznak a művészi hivatások, mert hiszen a művészi teremtés bizonyos örömöt vált ki. Ide tartozik az orvos munkája is. Vannak orvosok, akik még késő öregségükben is kedvvel teljesítik hivatásukat, mert állandóan át voltak hatva a munkájukhoz való bizalomtól. Vannak azonban olyan orvosok, akik folytonosan kétkednek önmagukban és tudományukban, ezek tehát deprimáló érzések hatása alatt állanak, amelyek szervezetüknek legfontosabb részeit támadják meg legjobban. Az anyatejen nevelt és a mesterségesen táplált gyermekek halandósága. Sokan mutattak már rá arra a tényre, hogy a mesterségesen táplált gyermekek életviszonyai sokkal mostohábbak, mint azoké, akik anyatejjel lesznek táplálva. Marié Baum asszonynak most közzétett vizsgálatai új anyagot tartalmaznak a mesterségesen táplált gyermekek kedvezőtlen életkörülményeiről. Rheydt városában az általános csecsemőhalandóság 13°/o volt, az anyatejen nevelt gyermekek halandósága azonban csak 6'2°/o, a mesterségesen táplált gyermekeké pedig 26'4°/° volt; K-Gladbach városában a csecsemőhalandóság átlaga 14'9°/o volt, ez a szám anyatejjel táplált gyermekeknél 8"7°/o-ra csökkent, míg a mesterségesen tápláltaknál 26'4°/o-ra nőtt; Neuss városában a csecsemők közül átlag 20"1% pusztult el, és pedig H-40/o az anyatejjel táplált és 39"69/o a mesterségesen táplált csecsemők közül. A falukon a csecsemőhalandóság átlaga 15°/<> volt, még pedig 7'2°/o az anyatejen táplált és 30-67n a mesterségesen táplált gyermekeknél. A M.-Gladbach környéki falvak csecsemőhalandóságának átlaga lT^/o-ot tett ki, az anyatejen nevelt gyermekeknél azonban csak 8 5°/o-ot, a mesterségesen táplált gyermekeknél pedig 347u/o-ot. Százalékokban számítva a mesterségesen táplált gyermekek halandósága Rheydt városában 325.8%-kal, M.-GIadbachban 203"5°/o-kal és Neuss városában 247,4°/o-kal, a M.-Gladbach-kőrnyéki falvakban 308"2°/o-kal és a Neuss-környéki falvakban 325°/o-kal volt nagyobb, mint az anyatejen nevelt gyermekeké. A gyermekek pályaválasztása. Az angol alsóház 1910. évi július hó 22-én harmadszori olvasásban fogadott el törvénytervezetet, mely szerint az iskolai hatóságok intézkedjenek, hogy a 17. éven alóli fiúk és leányok pályaválasztásuknál tájékoztatás és tanácsadás által támogatást nyerjenek. Ezen úgy szociálpolitikai, mint nemkülönben szociálhygienikus szempontból oly fontos törvényjavaslattal, melynek tárgyáról éppen e lapok hasábjain már többször szó volt, még bővebben szándékozunk foglalkozni. Az ifjúság nemi hygienejét szolgáló intézkedések Olaszországban. Az ifjukorúak kriminalitásának leküzdésére szolgáló intézmények tanulmányozására kiküldött bizottság újabban az ifjúság nemi hygienejének szolgálatában álló törvénytervezetet tett közzé. A tervezet első része a nemi hygienének iskolai oktatásával foglalkozik. A népiskolák felső osztályaiban az illetékes iskolaszék beleegyezésével a nemi élet hygienejéről is tartható néhány előadás. A közép-