Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 14. szám - A nemzetközi szakszervezeti mozgalom 1909-ben

452 Munkásügyi Szemle Fajhygienikusok értekezlete. A drezdai kiállítás alkalmából az »Inter nationale Gasellschaft für Rassenhygiene« í. évi augusztus hó 5. és 6-án a drezdai »Künstlerhaus«-ban tartja nyilvános előadásokkal egybekötött közgyűlé­sét. Az előadások a következők: 1. aug. 5-én este 8 órakor Gruber (München) »Was uns die Ausstellung für Rassenhygiene lehrt* (vetített képekkel). II. aug. 6-án d. e. 10 órakor 1. Fallbeck (Lund.) *Dev Neomalthusianismus in seinen Beziehungen zu Rassenbiologie und Rassenhygiene. 2. Beymann (Leipzig): >Über die Notwendigkeit eines Zusammengehens von Genealogen und Medi­zinern in der Familienforschung*. Az előadások teljesen nyilvánosak és azokon minden érdeklődő részt vehet. Az előadást követő vitában csak a társaság tagjai és a külön meghívott vendégek szólalhatnak fel. Bővebb felvilágosítást ad dr. Rudolf Aliért, München, L. W. 2. Nussbaumstrasse 7. Orvosi szolgálat Franciaország ólomüzemeiben. A francia munka­miniszter rendelete szerint mindazokban az üzemekben, amelyekben a munká­sokat az ólommérgezés veszélyezteti, állandó orvosi szolgálat rendszeresítendő. A szolgálatot végző orvos kijelölése az üzemtulajdonos joga. Eme üzemekhez tartoznak: elektromos akkumulátorok készítése, üveghuták munkásai, kristály­üveg előállítása és feldolgozása, ólomtartalmú zománc előállítása és alkalmazása, fazekasárúk készítése, porcellán- és fayencefestés, keramikai chromolitografia, végül ólomvegyületek, ólomsók és ólomfestékek előállítása. (A nyomdászipar munkásai hiányoznak a jegyzékből. Szerk.) A felsorolt munkákban csak oly munkás vehet részt, aki az üzemi orvos által kiállított bizonyítványt mutat fel, mely megállapítja, hogy az ólommérgezés semmiféle tünetét nem mutatja és nem szenved oly betegségben, mely őt az ólombetegségre hajlamossá tenné. A munkás állandó foglalkoztatása csak úgy lehetséges, ha az üzemi orvos bizonyítványát egy hónappal a felvétel után és azontúl minden negyedévben megújítja. Eme idő­szakos orvosi vizsgálatokon kívül az üzemtulajdonos köteles minden munkást, ki a neki kiosztott munka folytán betegnek érzi magát vagy orvosi vizsgálatot kér, orvosi segélyben részesíteni. A beteg munkások nyilvántartandók. A kapitalista termeló'mód fejló'désének elsó' idejében a munkaadók minden államban a legkegyetlenebb eszközökkel gátolták meg a munkások szervezeteinek fejlődését. A nagyobb iparállamok parlamentjei még a mult évszázad negyvenes éveiben is törvényekkel gátolják meg a munkások egyesülését és ezzel végtelen nyomorúságot zúdítanak a munkásosztályra. A javulást nem kizárólag a munkások fejlődő ereje hozza meg, hanem az a tény is, hogy a nagyobb gyáriparosok félelemmel látják a munkásosztály gyors degenerálását, a járványos betegségek fejlődését és a dolgozók munkaképességének csökkenését. Hozzájárult mindezekhez, hogy a nagy­ipar rohamos fejlődése és ezzel a nagyiparosok gyors gazdagodása fölös­legessé tette a munkásoknak a truckrendszerrel és más közvetett formák­kal való kiuzsorázását. A nagyiparosok szívesen látták, hogy a törvény­hozás a legkiáltóbb visszaéléseket meggátolta, mert a tiltó rendszabályok csak azokat tették tönkre, akik kevés tőkével dolgoznak és így a nagyob­bak még versenytársaiktól is megszabadultak. A munkások helyzetének javulására azonban nem azok az intézkedé­sek vezettek, amelyeket a kapitalisták is helyesnek és szükségesnek talál­tak, hanem az egyesülési és gyülekezési fog. A modern munkásszervezetek fáradhatatlan kitartással szereztek érvényt azoknak a követeléseknek, amelyek a munkások gazdasági helyzetét emelték és a munkaidő rövidítésével lehe­tővé tették, hogy a munkásosztály kultúráját intenzív nevelő munkával emeljék. A munkásszervezetek kolosszális jelentőségét a legjobban az bizonyítja, hogy a legtöbb ipari szakma munkaideje sokkal kisebb a tör­vényesen megengedett munkaidőnél. A munkásszervezetek működési köre szükségszerűen átterjedt az egyes országok határain. A gazdasági harc nemcsak az egyes államokban MUNKAVISZONY. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom 1909-ben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom