Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 14. szám - Lakásreform és községi telekpolitika. 2. [r.]

II. évfolyam Budapest 1911. július 25. 14. szám. MÜNKftSÜGYI SZEMLE KÖZLEMÉNYEK A MUNKÁSBIZTOS1TÁS, A SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY, A MUNKÁSVÉDELEM, A MUNKAVISZONY ÉS AZ IDE VONATKOZÓ JOGGYAKORLAT KÖRÉBŐL. SZERKESZTI: KIS ADOLF. TÁRSSZERKESZTŐK: Dr. STEIN FÜLÖP és Dr. HAHN DEZSŐ. Megjelenik minden hó 10-én és 25-én. Előfizetési ár egy évre 2Q korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dudapest, VII., Rózsa-utca 29. szám. Telefon: 93—99. Postatakarékpénztár! csekk-számla 24.911. X Lakásreform és községi telekpolitika. Iría: dr. Ferenczi Imre. A városszabályzó tervben lefektetett elvek alapján kell a községnek a városépítést vezetnie. Elejét kell tehát vennie az egyes telektulajdonosok érdekeit szolgáló ú. n. vadépííkezésnek és a parcellázást ott kell engedélyeznie, az utakat és közműveket ott kell megépítenie, ahol azt a lakásszükséglet, a közérdekű takarékos városfejlesztés és a közvetlen községi telekpolitika megkívánják. Másfelől azonban a túlságos szükkeblűségtől is tartózkodni kell. Állandóan elégséges számú, beépítésre előkészített házteleknek kell rendelkezésre állania a külső lakóvidéken avégből, hogy a telekárak alacsonyak legyenek. Az építési tilalomnak egész nagy külső területekre való kimondását tehát helyeselni különösen ott nem lehet, ahol pusztán családi házakról van szó. Meglepetéssel hallom tehát, hogy Debrecenben óriási áldozatok árán akarnak, szerény véleményem szerint, szabályozásra alig is szoruló belső városrészeket szabályozni, ellenben meg akarják akadályozni azt, hogy a külső városrészekben bárki úgy építhessen magának vagy másoknak kisházakat, amint az az egészségtudomány és a személybiztonság elemi követelményeinek teljesen megfelel. Míg a belső utcákban úgy tolják most Debrecenben előre és hátra a házakat, mintha színfalak volnának, csak hogy a modern városépítési tudomány szellemében legszebbnek tartott homoruan és domborúan görbülő utcákat sablonosán kiegyenesítsék: az új építési szabályzatuk tervezete telekminimumként 1 holdat és l1/2 holdat kiván meg a külsőségen és az építési engedélyekkel is, úgy hallom, nem a szükséges ellenőrzés, hanem a kültelki építkezésnek teljes megakadályozása a céljuk. Ezzel azonban nem a lakásviszonyok javítását fogják elérni, hanem a telkeknek ama kinai faltól befelé való emelkedését, amelyen kivül az építkezést megakadályozzák. A telekáraknak ez az emelkedése, amely előreláthatólag itt is a tömeges bérkaszárnyát fogja kikényszeríteni a maga gyászos hatásaival, érdekében lehet a belső telkek tulajdonosainak, de egyenesen csapás a lakosság zömére nézve. Ha ellenben — első sorban az alább jellemzendő közvetlen községi telekpolitikával — a külső városi telkeken is lehetségessé teszik mindenkinek, hogy az abszolúte alacsony árú és mérsékelt nagyságú telkeken zárísorban is építkezzék, akkor megkönnyítik egyúttal a városszabályozás műveletét a belső területen is. A régi házak tulajdonosai ugyanis akkor nem fognak monopolisztikus helyzetet élvezni, amelyet a köz rovására kihasználhatnak és a lakosság — megfelelő köz-