Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 13. szám - Egészségügyi szabályok a dolgozó osztályok számára

Munkásügyi Szemle 427 Panaszos jobbmódú kőmives-mester, aki többnyire önállóan végez kisebb építkezéseket és javításokat, K. ellenben teljesen vagyontalan ember, nagycsaláddal, aki mindig csak bérmunkát vállalt és panaszostól is rendszeresen előleget vett föl munkájára, mely csak akkor számoltatott el, ha a panaszos az akkordösszeget megkapta. Panaszos tehát köteles volt K.-t betegbiztosításra bejelenteni. BALESETBIZTOSÍTÁS. Villámcsapás mint üzemi baleset. (A bajor biztosítási hivatal 1909 nov. 15-én kelt határozata.) G. C. kőmíves 1908 július 13-án 0. föídmíves P.-ben levő új háza vakolásán dolgozott. A délután folyamán vihar támadt, a kéménybe belecsapott a villám és megölte G. C-t. Az elhalálozott özvegye a bajor épitő Berufsgenossenschaft ellen támasztott temetkezési segély és járadék iránti igényével elutasíttatott azzal a megokolással, hogy az okozati összefüggés az üzem és a villámcsapás által történt halál között nem konstatálható, minthogy G. C. zárt helyiségben dolgozott, amely ennélfogva a villámcsapás fokozott veszélyének kitéve nem volt. Ezzel szemben a választott bíróság és a biztositási hivatal az özvegy igényének helyt adott utóbbi a következő indokolással: A tudomány jelenlegi fejlettségénél sem állapítható meg mindig, mely körülmények között lép fel a villámcsapás fokozott veszélye, de mindenesetre abból a föltevésből kell kiindulni, hogy mindenütt, ahol a villám lecsapott, a villámveszély fokozott eshetősége forog fenn, úgy hogy a villámcsapás külső körülményeire irányuló vizsgálat teljesen fölösleges. Másrészről a balesetbiztosítási törvény minden az üzem közben eshető balesetre, így tehát az köznapi élet eshetőségeire is kiterjed, amennyiben a sérült az üzem által ezeknek ki van téve. Jogosan vette tehát a választott bíróság úgy, hogy G. C munkája közben a villámveszély fokozott eshetőségének volt kitéve és hogy ennélfogva okozati összefüggés volt az üzem és G. C. halála között. Különben is, ha kutatjuk azokat a körülményeket, melyek a villámveszély fokozott eshetőségét okozták, jelen esetben ezek is fölíelhetők. Bizonyos, hogy az újonnan épített ház még vakolatlan állapotban volt és így a dolog természeténél fogva a falak még nedvesek voliak. Az is nyilvánvaló, hogy a kémény a környezetéből kiemelkedik. A pincében, szűk helyen 7 ember tartózkodott. Ot kőmíves, közöttük G. C. is a házban a falak vakolásával foglalkozott. A kőmívesek vasszerszámokkal dolgoztak. Ennyi személynek oly szűk helyen való együttléte és a vasszerszámokkal való érintkezés a tapasztalat szerint a fokozottabb viílamveszélynek eshetőségét vonja maga uíánt mely csakugyan mind az öt munkást érte, még pedig kettőt halálosan. A falak nedves volta a villámveszélyt szintén csak fokozta. Végül pedig dr. H. egyetemi tanár szakvéleménye ugyanezt az álláspontot támogatja. Seregélyház felállítása, mint mezőgazdasági üzemi munka. A bajorországi biztosítási hivatal 1909 november 17-én kelt 1.267. sz. ítélete. I. W. földmunkás-napszámos 1909 március 11-én saját birtokának nyugati részében egy magaslatra egy seregélyházat, még pedig egy fából készített ú. n. madár-ólat alkart elhelyezni, közben azonban leesett a létráról és mindkét karcsontját eltörte. Balesetéből kifolyó kártalanítási igényével a felsőbajorországi mezőgazdasági Berufsgenossenschaft 1909 július 8-iki határozatával elutasította azon megokolással, hogy a baleset és balesetet szenvedett foglalkozása között üzemi összefüggés nincsen. Ezzel szemben I. W. felebbezésére a választott bíróság a kétségbe vont üzemi összefüggést 1909 augusztus 31-iki ítéletével megállapítottnak mondotta ki és az alperest baleseti kártalanításra kötelezte. Az ítélet megokolása a következő: Köztudomású, hogy Felső-Bajorországban a földmívesek a földjeiken a seregélyek számára — mely madarak a rovarokat pusztítják — fészkeket, seregélyházakat készítenek, hogy a mezőgazdaságra nézve hasznos madár szaporodását előmozdítsák. Már pedig valamint a kártékony rovarok és állatok pusztítása a mezőgazdasági működés körébe esik, épen úgy a földmívelésre hasznos madarak ápolása szintén a mezőgazdasági munkák körébe sorozandó. A mezőgazdasági Besufsgennossenschaft az ítélet elleni beadott felebbezésében a bíróság ítéletének azon kitételét, hogy a seregélyfészkek