Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 13. szám - Az állami munkásbiztosítási hivatal judikaturája

Munkásügyi Szemle 405 Az eljárási kérdések közül különösen két nagyfontosságúban jött létre elvi megállapodás. Az egyik a felsőbíróság felülbírálási jogkörének megállapítása a 7. sz. elvi határozatban, a másik a járadékokra vonatkozó hatásköri és eljárási szabályoknak az 1. sz. teljesülési döntvényben, valamint a 14. és 25. sz. elvi határozatokban történt tüzetes kifejtése. A felülbírálási jogkör tekintetében tudvalevőleg az az elvi felfogás érvényesült, hogy a felsőbíróság azt az igénypontot, amelyre a felebbezés vonatkozik, az igény egész terjedelmében hivatalból megvizsgálja és annak alapján a kijáró szolgáltatást törvényes mértékben hivatalból megállapítja, az igény teljes alaptalansága esetén pedig azt elutasítja, tekintet nélkül arra, hogy melyik féltől ered és meddig terjed a fölebbezési kérelem. Ehhez képest az alsófokú ítélet a nem fölebbező igénylő javára is megváltoztatható és megváltoztatható a fölebbező igénylő hátrányára még akkor is, ha a pénztár nem fölebbezett. Ez az elvi határozat nem tett egyebet, mint azt, hogy levonta a szóban levő kérdésre a törvényben és az eljárási rendeletben megállapított hivatalbóli eljárás következményét. Maga a törvény 84—88. §-aiban gondoskodik arról, hogy a munkaadók bejelentése alapján a sérültek, illetőleg hozzátartozóik baleseti kártalanítása hivatalból történjék, anélkül, hogy ezeknek az eljárást kérniök kelljen. Erre kifejezetten is utal a törvény javaslatának miniszteri indokolása (Min. ind. 167. lap, 89. §.), amely szerint a kártalanítási eljárásnak az az alapelve, hogy a kártalanítás hivatalból állapítandó meg, mert »a kártalanításra a sérültnek és hozzátartozóinak törvényes igényük van és azt nem kell külön kérniök«. Amit a törvény a balesetbiztosítás tekintetében kifejezetten kiindulási pontul elfogadott, elvben a betegségi biztosítás tekintetében is megáll. Igaz ugyan, hogy a pénztár a biztosított vagy ennek érdekében egyéb helyről jövő közbenjárás nélkül nem is szerezhet tudomást annak betegségéről. Sem a munkaadót a biztosított alkalmazott betegségének bejelentésére, sem a pénztárt a biztosítottak egészségi állapotának szüntelen nyomozására kötelezni nem lehet. Előbbit azért nem, mert a betegség, a balesettől eltérőleg, rendszerint nem valamely külső esemény, hanem rendszerint észrevétlenül ható okok eredménye. Az összes biztosítottak egészségi állapotának hivatalból való nyomozására pedig nem lehet a pénztárt kötelezni, mert ez a pénztári szervezet terjedelme, a betegségnek részben szubjektív jellege és az elv következetes keresztülvitelének óriási és jórészt meddő költségei következtében céltalan, sőt észszerűtlen volna. Mindamellett a hivatalbóli eljárás elve a betegségi biztosítás területén is érvényben van, annyiban, hogy az igényjogosultnak puszta jelentkezése alapján, határozott igény előterjesztése nélkül is ki kell neki szolgáltatni a kijáró segélyeket, sőt bármely úton szerez a pénztár tudomást a segélyezésre igényjogosult tag vagy családtag igényéről, legyen ez bár tehát valamely könyörületes szomszéd, a gondozó hatóság, valamely jótékony egyesület, sat. bejelentése alapján, a pénztár magának az igényjogosultnak kezdeményezése és kérése nélkül is hivatalból tartozik a jogos segélyezés folyósítása iránt intézkedni. A törvényben lefektetett elv alapján az eljárási rendelet is a munkásbiztosítási per hivatali jellegét fogadta el. A pernek, mint jogvitának, e fogalmi lényegéből következik ugyan, hogy az a vitató fél kezdeményezése nélkül nem keletkezhetik; perre kényszeríteni olyant, aki jogot nem vitat, nem lehet. A megindított perben követendő eljárás, a per sorsa és befejezése azonban csak részben függ a per kezdeményezőjétől. Az ő behatását mindazok a többé-kevésbbé szűk korlátok szabják meg, amelyeket a jog a közérdek szempontjából megvonni jónak lát. Minél nagyobb mértékben érinti a vitás jog a közérdeket, annál inkább belenyúl a bírói közhatalom a per egész lefolyásába. Ebben az értelemben kell felfogni a munkásbiztosítási 'perre meg-