Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1911 / 12. szám - Egy nagy harc és tanulságai
390 Munkásügyi Szemle bői nem is akar nagyon messzemenő következtetéseket levonni, mégis föltűnő, hogy utóbbi időben régi, a szakszervezeti fegyelembe belenevelt szervezetekben is érzelmi vagy egyéb indokokból cserben hagyja a munkásság egy része a szervezet vezetőségét. A szakszervezeti fegyelem megbomlása egészségtelen tünet. Ha munkaharcokban nem látja a munkaadó szervezet a munkásszervezetben a munkásság igaz képviseletét, akkor a munkaharcok gyors befejezése tárgyalások alapján nehezebbé válik, a harcok elkeseredettebbekké válnak, mind több áldozatot követelnek mindkét oldalról. Amerika, Angolország, Németalföld, Belgium kikötőiben terjedőben van a tengerészek sztrájkja. New-York, London, Glasgow, Liverpool, Cardiff, Amsterdam, Rotterdam és Antverpen kikötőiben számos hajó vesztegel. A kikötőmunkások sok helyen szolidaritást vállaltak a tengerészekkel. Egy new-yorki és két kisebb angol hajóstársaság már megadta a követelt magasabb bért. Nagygyűlés az üzletek esti nyolc órai zárásáért Dudapesten. A Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége június 18-ikára nagygyűlést hívott egybe, amelyen Vázsonyi Vilmos országgyűlési képviselő is megjelent ,és kijelentette, hogy a kereskedelmi alkalmazottak törekvéseit támogatni fogja. Úgy a nyolc órai zárás, mint a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyainak rendezése, nyugdíj, rokkantság és aggkor esetére szóló biztosításának törvényes rendezése is aktuális, de célirányos szociálpolitikai törvényhozás csak akkor lesz meg komolyan, ha minden társadalmi osztálynak meg lesz az erejének megfelelő képviselete a törvényhozásban. Pfeiffer Sándor előadó, a főnökegyesületek megjelent képviselői is konstatálták, hogy a Budapesten nagy apparátussal megindított társadalmi akció a nyolc órai zárás érdekében kudarccal végződött, pedig már alig van nagyváros Európában, hol az üzleteket 8 óra után még nyitva hagyják. Bécsben a 8 órai zárás rég meg van honosítva. Csak törvényhatozás úton, illetve hatósági szabályrendelet útján lehet a kérdést rendezni. A nagygyűlés meg fogja sürgetni a kormánynál a fővárosi törvényhatóság feliratának elintézését, melyben felhatalmazást kér arra, hogy a 8 órai zárást szabályrendelettel maga léptethesse életbe. Pályázat munkaviszony rendezéséről szóló munkára. Az Orsz. Iparegyesület pályázatot hirdet a munkaviszony rendezéséről szóló munkára. Kívánja nevezetesen, hogy fejtessenek ki azok az alapelvek, amelyek szerint nálunk a munkaviszony, a gyáripar és a kézműipar szempontjából rendezendő volna. Az egyesület a pályamunka terjedelmét nem kívánja korlátokhoz kötni, mindazonáltal a fősúlyt a terjengősség mellőzésével, a konkrét adatokra és még inkább a praktikus konklúziókra helyezné. Előnyben részesül az a munka, mely a kérdés tárgyalásának konklúziójaként egy teljes törvényjavaslatot nyújt megfelelő megokolással. Minden pályamunka Írógépen, a papírnak csak féloldalára tisztázandó és bekötve 1912. február l-ig az Országos Iparegyesület irodájához benyújtandó. Minden pályamunka jeligével látandó el s a szerző neve lepecsételt jeligés levélben csatolandó. ]utalom a báró dr. Kornfeld Móric igazgatósági tag úr által erre a célra rendelkezésre bocsájtott pályadíj: kettőezer korona. A pályadíj csak abszolút becsű munkának adatik ki, mely az egyesület tulajdonába megy át; amennyiben ily abszolút becsű munka a beérkezendő művek között nem találtatnék, a biráló-bizottság a díjat legjobb belátása szerint feloszthatja a szerinte relatíve legjobb munkák között; ezenfelül ajánlhatja az egyesületnek, hogy az egyik-másik szempontból figyelemreméltó munkát kellő tiszteletdíj mellett vásárolja meg; végül joga van a bíráló-bizottságnak ezeken fölül egyes pályamunkákat dicsérő elismeréssel megjutalmazni. A megvásárlásra nézve az akadémia által fizetett irói tiszteletdíjak lesznek irányadók. A megvásárolt és tiszteletdíjban részesült munkák az egyesület tulajdonát képezik. A biráló-bizottságot az Országos Iparegyesület végrehajtó-bizottsága fogja kinevezni. Bérhivatalok Viktoriában. Az 1905. évben hozott gyári törvényhez két novellát fogadott el Viktória angol gyarmat törvényhozása. Az első kiterjeszti a bérhivatalok hatáskörét arra, hogy megállapíthatják, mennyi inas alkalmazható egy üzemben és mennyi bért kapjanak. A másik felhatalmazza a kormányt arra, hogy kiterjessze a bérhivatalok működését új üzemekre, üzletekre vagy munkákra is; de ehhez a törvényhozás mindkét házának beleegyezését esetenként külön ki kell kérnie.