Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 11. szám - Szocziális biztosítás Angliában

Munkásügyi Szemle 351 Heti járulékot a biztosított férfi általában 40 fillért fizet, 30 fillért a munkáltató, az állam pedig 20 fillért. Az alacsonyabb munkabérek mellett dolgozó munkások 3 korona, vagy annál kevesebb napibér mellett 30 fillért; 2 korona 40 fillér, vagy annál kevesebb napibér mellett 20 fillért; 1 korona 80 fillér, vagy annál kevesebb napibér mellett 10 fillért fizetnek hetenként. A nők 30 fillér járulékot fizetnek. Azon férfimunkásoknál, akik csekély keresetük miatt 40 fillérnél kevesebb járulékot fizetnek, a munkáltatónak kell pótolnia a különbözetet. A járulék befizetése bélyeggel történik. A munkáltató a postahivataltól veszi át a bélyeget, hetenként levonja a munkás béréből annak járulékát és a saját járulékával kiegészítve ennek az összegnek megfelelő bélyeget ragaszt a munkás tagsági kártyájára. Önkéntes tagok lehetnek a kisiparosok, kiskereskedők s a többiek. Aki biztosításra kötelezett volt, tovább tagja maradhat a pénztárnak akkor is, ha jövedelme meghaladja a biztosítási kötelezettség jövedelemhatárát. Az önkéntes férfitagok hetenként 70 fillér, a nők 60 fillér járulékot fizetnek. A tervezet 600.000 férfi és 200.000 női önkéntes tagot vesz számításba. Ilyenformán a betegsegélyezés és a rokkantbiztosítás összesen 14,700.000 személyre terjedne ki. A tagoknak nyújtandó kedvezmények a következők: Gyógykezelés és gyógyszerek. Évente 36 millió koronát fordítanak tüdőbetegek szanatóriumának építésére, 24 millió koronát azok föntartására. Ehhez az összeghez a biztosítási alap évenként és tagonként 1 korona 20 fillérrel, az állam évenként és tagonként 40 fillérrel járul. A betegsegély a betegség első három hónapjában heti 12 korona, a betegség második három hónapjában heti 6 korona a férfiaknál. A nők az első három hónapban heti 9 koronát, a második három hónapban heti 6 koronát kapnak. Ha a tag hat hónapi betegség után nem gyógyult meg, rokkantnak minősítik. A rokkantsegély állandó munkaképtelenség esetén heti 6 korona. Gyermekágyi segély 36 korona azon föltétel mellett, hogy az anya a szülés után négy hétig nem megy dolgozni. A biztosítottnak a betegsegélyre való ígényjoga csak hat hónapi járulék befizetése után, a rokkantsegélyre való igényjoga csak két évi járulék befizetése után kezdődik. A saját hibájából okozott betegség esetén a biztosított csak orvosi segélyben részesül, de pénzbeli segélyt nem kap. A biztosítottaknak nyújtandó segélyezésben bizonyos kivételek is vannak. így az 50 évesnél idősebb férfi tag a betegség első három hónapjában 12 korona helyett csak 9 korona segélyt kap hetenként, a női tag pedig 9 korona helyett 7 korona 20 fillért. 16 évestől 21 éves korig a fiúk heti 6 koronát kapnak az első három hónapban, a leányok 4 korona 80 fillért. 16 évesnél fiatalabb gyermekek, bár biztosításra kötelezettek, csak orvosi segélyben részesülnek. Ha a biztosított fölgyógyult, de fölgyógyulásától számított 12 hónapon belül ugyanabban a bajban megbetegszik, ezt a betegség folytatásának minősítik. A biztosítás keresztülvitelét lehetőleg a már meglévő, elismert segélypénztárakra bízzák. Az ilyen pénztárnak legalább 10.000 taggal kell birnia és kizárólag segélyezéssel kell foglalkoznia. A pénztáraknak teljes autonómiát biztosít a javaslat s ügyei intézését a tagok abszolút ellenőrzése alá helyezi. A pénztár nem köteles önkéntes tagokat fölvenni. Az elutasított önkéntes tag azonban posta útján fizetheti be járulékát, ahonnan segélyét is megkapja. A kincstár biztosítási bizottságot szervez. A bizottság központja London és lehetnek fiókjai. A bizottság felügyelőket és egyéb alkalmazottakat nevez ki. A felügyelők intézik el a biztosító pénztárak ellen beérkezett panaszokat. A biztosítási bizottság egy tanácsadó bizottságot nevez ki, amelyben résztvesznek a munkáltatók egyesületeinek és a segélypénztáraknak a képviselői. Orvosokat is nevezhetnek ki a bizottságba. A biztosítási bizottság a tanácsadó bizottsággal együtt az országos egészségügyi biztosítás központi hatósága.