Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 4. szám - A polgári perrendtartás szociális szempontjai. 1.[r

Munkásügyi Szemle 111 tinguit. Semmi más ez, mint gépies utánamorzsolása a római szabálynak, amelynek rációja azonban szintén benne van a pandektákban: hogy t. i. ez a hajós-, korcsmáros-, fuvarosnépség oly szedett-vedett csőcselék volt, hogy náluk a személy és a vagyon egyaránt veszélyben forgott. így fejlődött ki a receptum nautarum stb.; ma azonban mindez rég másként van már. Ma egész más követeléseket kellene privilegizálni, s e privilégiumot hiába keressük az előzetes végrehajthatóság esetei között: a szolgálati szerződésből a munkavállalót illető bérkövetelést. Mi is az oka ennek a kedvezménynek pl. a tartásra, az élelmezésre irányuló perekben? Nemde az, hogy a felperesnek abból a pénzből kell megélnie, amelyet neki a biró elsőfokon már megítélt, s éhen halhat, amíg jogerős Ítéletet nyer. Kérdem : nem-e fokozott mértékben áll ez a szükséglet a szolgálati szerződésből járó munkabér iránti perben ? Van-e közöttünk egy is, aki tapasztalásból nem ismerné azt a kiéheztetési politikát, amellyel az ilyen alperesek a felperestől a sovány egyezséget — a büntetendő zsarolással határos kényszer alkalmazása mellett — kipréselik ? Nem-e láttuk felvonulni pl. kereskedősegédek pereiben a a tanuk légióit, akikkel az alperes az erőszakkal előráncigált elbocsátási okokat akarta, de a legritkább esetekben tudta bizonyítani ? Az 1881-ben kelt csődtörvény 60. §-a képes volt odáig emelkedni, hogy az ilyen követeléseket I. osztályúaknak jelentse ki; még 1910-ben nem értünk odáig, hogy a nyilvánvaló alperesi chikane-val szemben oltalmat adjunk annak, akit ezzel az éhhaláltól mentünk meg, vagy keservesen megszolgált pár garasának »kényszer-egyezség« útján való megcsonkításától. Az ellenvetés, mely oly könnyen kéznél van, nyilván az, hogy ha azután a marasztaló Ítélet a felső fokon megdől, alperes visszvégrehajtási igénye veszélyeztetve van. De nincs-e veszélyeztetve ez a tartási és élelmezési perekben is, melyekre pedig a kedvezményt a javaslat is kiterjeszti ? S lehet-e ennek több következménye itt, mint amott, hogy t. i. az alperes fizetés helyett birói letétbe helyezésre köteles (1881. LX. t.-c. 42. §.), esetleg a végrehajthatóság csak biztosítástól függőleg rendeltessék el, amint ezt a Prtts. 416- §. 2. bek. is kontemplálja ? A letét alapján a felperes a maga legsürgetőbb szükségleteire esetleg hitelt kaphat, a biztosítás módja pedig, — ez az éppen, amiről most óhajtok beszélni. A Prtts. 416. §-a nem irja körül a biztosíték nyújtásának módját, s sem a végr. törv. id. 42. §-a, sem magának a Prtts.-nak más helyen adott szabálya (127. §.) pur et simple nem kell, hogy itt alkalmazást találjon, vagyis nem forog fenn kényszerítő ok, hogy a biztosítéknak letételét készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban s csak 2/a érték erejéig számítva, követeljük meg, Bizonyos azonban, hogy a bíróságok külön törvényes felhatalmazás nélkül erre a skrupulózusabb álláspontra fognak helyezkedni — már csak jól felfogott önérdekből is, mert hiszen ők a felelősek. Már most mit jelent ez a munkavállaló szempontjából ? Ha van annyi pénze, hogy letegye a kauciót, nem kell neki az előzetes végrehajtás, mert hiszen V3-dal többje van magának, mint amit az alperesen behajthat; ha pedig nem ilyen tőkepénzes : nem vehetné igénybe a kedvezményt, még ha meg is adná neki a törvény. Ez a kedvezmény csak úgy ér valamit, ha a biztosítéknyújtás módja a biró belátására van bizva, s ha kifejezetten megengedi a törvény, hogy anyagilag biztos készfizető kezes nyilatkozata is biztosítékul legyen elfogadható. Nem titkolom: arra gondolok itt, hogy előbb-utóbb kivívják a munkásszervezetek azt, hogv az állam észrevegye létezésüket (1. az ipartörvény tervezetét), s akkor e szervezetek igazán magasztos hivatást fognának teljesíteni, ha tagjaikért a végrehajtási igény erejéig jótállanak, s ezzel lehetővé teszik az azok megélhetésére szükséges munkadíjkövetelés előzetes behajtását. Fölösleges hangsúlyoznom, hogy a most elmondottak a tartási és élelmezési követelésekre is állnak: az ezek javára már biztosított kedvez-