Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1911 / 3. szám - Új ipartörvény Szerbiában
Munkásügyi Szemle 103 nek megszorítását tartalmazó 82. §-ának az általános jogszabálytól eltérő rendelkezése, amiből ismét következik, hogy a felperes, aki az alperes bányaüzemében alkalmazott és mint ilyen az ott szervezett társpénztárnak tagja volt, abból az okból, hogy nem mutatta ki jogerős büntetőbírósági ítélettel történt megállapítását annak, hogy szándékosan vagy az 1907 : XIX. t.-c. 81. §-ának második bekezdésében említett gondatlansággal idézte elő az alperes munkaadó vagy oly megbízottja, akinek a megbízásából eredő eleijárásáért felelősséggel tartozik, azt a balesetet, amelyből kifolyólag a bányaüzemtulajdonos alperestől mint munkaadótól a kereset szerint kártérítést igényel, a keresettel el nem utasítható. Ezeknél fogva a másodbíróság ítéletének megváltoztatásával a rendelkező rész értelmében volt határozat hozandó. Mint látjuk, a kir. curia válíczíatva régebbi gyakorlatán, a „Munkásügyi Szemle" hasábjain propagált törvényes álláspontot foglalta el e precízen indokolt ítéletében. A szállodák, vendéglők és kávéházak nem esnek balesetbiztosítási kötelezettség alá akkor sem, ha állandóan húsznál több alkalmazottat foglalkoztatnak. A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal 1911. január 18-ki 9270/910. számú határozata. Határozat: A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal a felebbezésnek helyt ad és az országos pénztár határozatát megsemmisíti. Megckclás: A hivatal megállapította, hogy az 1907: XIX. t.-c. 3. §. 3. pontjának hivatkozott része nem az állandóan legalább húsz alkalmazottat foglalkoztató ipari üzemekre vonatkozólag mondja ki a balesetbiztosítási kötelezettséget, hanem ezt a kötelezettséget csak az »ipari műhelyek«-re korlátozza. A balesetbiztosítási kötelezettség a többször idézett pont alapján való megállapításának a hivatal álláspontja szerint elengedhetetlen előfeltétele az, hogy a kérdéses vállalat nemcsak ipari üzem kell, hogy legyen, hanem határozottan >ipari műhely* fogalomköre alá kell tartoznia. A hivatal tehát a kérdés eldöntésénél azt vizsgálta, hogy a szóban lévő üzemre, illetőleg üzemágakra alkalmazható-e az ipari műhely elnevezés. A szállodás, kávés és vendéglős foglalkozása az 1884: XVU. t.-c. rendelkezései alá tartozván, a szóban levő üzemek ipari jellege már nem kétséges. A műhely fogalmától azonban elválaszthatatlan az, hogy abban szerszámok segítségével anyagmegmunkálás történjék. A szállodák ettől a fogalomtól teljesen távol állanak, mert ezekben az üzemekben semmiféle az üzemet jellemző ilyenféle művelet elő nem fordul. A hivatal arra az elvi álláspontra helyezkedett, hogy a szállodák, vendéglők és kávéházak arra való tekintettel, hogy az 1907: XIX. t,-c. 3. §-ában foglalt fölsorolás jogi természeténél fogva szorosan magyarázandó és kizárja a tágító értelmezést, az idézett §. 3. pontjában említett műhelynek nem minősíthetők. Minthogy pedig a fölebbező cég üzeme az említett fölsorolás egyik pontja alá sem esik, ennek az elvi álláspontnak folyományaképen azt is meg kellett állapítani, hogy a balesetbiztosítási kötelezettség az üzemre, illetőleg annak egyes ágaira nem terjed ki. A tárgyalthoz hasonló üzembesororozások törvényes előföltétele a balesetbiztosítási kötelezettség lévén, ennek hiányában az erre vonatkozó határozatot meg kellett semmisíteni. * Az országos pénztár határozata tényleg — mint ezt az indokolás a törvény szövegéből minden kétséget kizárólag megállapítja — nem illeszkedik be a a biztosítási kötelezettséget megállapító 3. §-ba. Az országos pénztár határozata megpróbálta egy pon/on a biztosítási kötelezettséget megállapító elhibázott íaxativ felsorolás javítását. Az állami hivatalnak, amelynek feladata a felebbezésnek a törvény szerinti elbírálása — meg kellett semmisíteni a határozatot. A törvény hibáit javító gyakorlati próbálkozások így törnek meg a törvényt alkalmazni kénytelen hivatali határozatokban. Tény, hogy az^ országos pénztár vagy bármelyikünk sem határozhatott, mint felülvizsgáló fórum másképen. És mégis kár, hogy uj törvény alkotásának hosszas és rögös útját kell végigjárnunk míg e szembeszökő hibákon segíthetünk.
