Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 3. szám - Törvényjavaslat a nők éjjeli munkájának az eltiltásról

Munkásügyi Szemle helyett a berni egyezmény csupán arra szorítkozik, hogy a baleset által okozott, vagy pedig a vállalkozó hibáján kívül nem időszakosan visszatérő egyéb •üzemmegszakítások esetén egyszerűen megengedi az éjjeli pihenőre való intézkedések ideiglenes hatályon kívül való helyezéséi és ugyanezt teszi arra az esetre is, amidőn a gyors romlásnak kitett anyagok feldolgozása folytán válik szükségessé a nők éjjeli munkája. így azután kivált a gyors romlásnak kitett anyagokat feldolgozó iparágak részére biztosított kedvezmény voltakép abból a kivételes jellegből, amilyennek azt a Nemzetközi Munkásügyi Hivatal emlékirata minősítendőnek vélte, semmit sem tartalmaz. A szóbanforgó emlékirat ugyanis a gyors romlásnak kitett nyersanyagokat feldolgozó iparágak kedvezményéről ezt mondja: »Mindenesetre itt nem állandó jellegű kivételekről, hanem csak átmeneti intézkedésekről van szó. Ennélfogva az éjjeli munkát csupán azon esetekben szabad megengedni, melyekben a feldolgozás munkáját a fentjelzett okokból nem lehet nappal elvégezni.«*) És magyarázatképen felemlíti az emlékirat, hogy azon kivételes és tervszerű eljárással csökkenthető esetekre gondol, amidőn a nyersanyag beszállítása vonatok esteli érkezése, vagy halaknál az apály és dagály bekövetkezése folytán csak este történhetik és reggelig romlás veszélye nélkül nem lehet várni a feldolgozás megkezdésével. Az itt kifejezett intentio és főkép a kivétel ideiglenes célzata bizony csak kevéssé ismerhető fel a szerződés III. cikkének 2. pontjában, mely szerint az éjjeli munka tilalma felfüggeszthető »abban az esetben, ha oly nyersanyagokra, vagy félgyármányokra vonatkozó munkáról van szó, amelyek igen gyors változásnak vannak alávetve, feltéve, hogy a tilalom felfüggesztéséi az ily anyagoknak az elkerülhetetlen megromlástól való megmentése teszi szükségessé.* Pedig úgy véljük, magában a gyors romlásnak kitett anyagokat feldolgozó vállalatok részére megállapított kivételnek az ideiglenes jelleggel való felruházása sem tartalmazná azt a mértéket, amelyig az egyezménynek el kellett volna mennie, mert igen kívánatos és nagyobb akadályok nélkül lehetséges is lett volna a szóban forgó iparágak részére adható engedélyeket bizonyos korlátokkal körülvenni. Főkép abban az irányban kellett volna ennek történnie, hogy az éjjeli munkából legalább is a különös védelemre szoruló munkásnők kizárassanak. Igaz, hogy ez a mulasztás épenséggel nem helyrehozhatatlan, sőt annak jóvátétele máris folyamatban van, mert a luganoi nagygyűlése a Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesületének már elhatározta tudvalevőleg a fiatalkorú munkások éjjeli munkájának az eltiltását és a luzerni és luganoi nagygyűlések határozatai a gyors romlásnak kitett anyagokat feldolgozó iparágakat nem kívánják a tervbe vett tilalom aluli kivételeknek minősíteni. Mindamellett az ifjúkorú munkásnőkre nézve az említett korlátnak a berni egyezménybe való felvétele kétségkívül jótékony és indokolt lett volna azért, mert ki tudja, mikor jön létre és mikor lép életbe a Luganoban megindítani elhatározott egyezmény. De a felnőtt munkásnők részéről éjjeli munkában eltölthető időnek a korlátolása is igen kívánatos és bizonyára a szóban forgó üzemek nagyobb károsodása nélkül eszközölhető is lett volna, amint azt p. o. a Németbirodalom meg is tette azóta. Az évszaki jelleggel biró iparágak tekintetében a Nemzetközi Munkásügyi Hivatal emlékiratában körvonalozott állásp it annyiban keresztülhatolt, hogy a berni egyezmény IV. cikke nem e edi meg ezekre vonatkozólag az éjjeli munkát, csak az éjjeli pihenőnek 10 órára való leszállítását és ezt is évenkint csak 60 napon keresztül. íme az eleinte tervbe vett 12 órás éjjeli pihenő azonban, míg egyrészről több iparágban teljesen mellőzhető lett, addig itt már 10 órára szorítható le. De még más, ennél is súlyosabb kifogást kell az egyezmény ezen cikke ellen emelnünk. Az ugyanis kivételes körülmények között évenkint 60 napon át 10 órára *) V. o Zwsi Denkschriften zur Vorbereifung einer internationalen Arbeiterschutzkonferenz. herausg. v. Bureau der internat. Vereinigung f. gssetzl. Arbeiterschutz. Jena, 1905. II. 21. old.