Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 10. szám - A szellemi munkások hivatásos betegségei

344 Munkásügyi Szemle Kötelezett tagok járulékaiból 30.051 kor. 80 fillér jövedelme volt a pénztárnak, melyből 9.313 kor. 05 fillért fizettek ki táppénzekre, a mi 30'99°/o-nak felel meg. Az orvosi költségekre a járulékbevételnek 20"4%>-át fordították. SZOCIÁLIS EGÉSZSÉGÜGY. A szellemi munkások hivatásos betegségei. A szellemi munkások hívatásos betegségeivel még nem foglalkozott a kutatás eléggé behatóan. Pedig a kérdés érdekes. Duplán érdekes a kutatóra nézve, mert hiszen ő maga is szellemi munkás. A szellemi munkának talán altruisztikus vonása az, hogy mig majdnem valamennyi munkakör hivatásos betegségei már régen alapos tanulmány tárgyává tétettek, a saját hivatásos betegségeivel még alig foglalkozott. Vannak-e ilyen betegségek ? Kétségtelenül vannak. Mindenekelőtt disztingválnunk kell. Meg kell különböztetnünk a szellemi munkások hivatásos betegségeit a szellemi munka hivatásos betegségeitől. Mert az alig szorul bizonyításra, hogy a szellemi munkásnak lehetnek hivatásos betegségei, hogy ő is áldozata lehet hivatásából eredő baleseteknek. A kereskedő, a mérnök ki van téve az üzem veszélyeinek. A gyógyszerész vagy az állatorvos és orvos működése is veszélyes. A pestis tudományos kutatásának esik áldozatául a bécsi Müller dr., ki még élete utolsó óráiban is vezet önmagáról tudományos feljegyzéseket. Egy skarlátbetege által megfertőzve pusztul el néhány nap alatt dr. Chyzer, a magyar szociális egészségügyi irodalom egyik kiválósága. És hány orvos előttük és utánuk lett hivatásának áldozata. Az írással elfoglalt ember irógörcse is kétségtelenül hivatásos betegség. Eisenstadt dr.1), egy német orvos, a postahivatalnokok egyesületének és nagy német magánhivatalnok egyesületek és biztosító társaságok anya; gából igyekezett a hivatalnokok hivatásos betegségeibe betekintést nyerni. 0 azt találta, hogy a tuberkulózis és más heveny tüdőbetegségek szerepelnek feltűnő gyakran mint halálokok. A postahivatalnokoknál a tuberkulózis halálozás 1"6 pro mille, a hivatalnoknőknél 1'3 pro mille. A hivatalos helyiségek poros levegője, némely kategóriánál a meghűlések lehetnek okai e jelenségnek. Más igen gyakori betegségek, mint a cukor- és rákbetegség, az agylágyulás stb. inkább a hivatáson kívül eső okokra vezethetők vissza. Érdekes a másik kérdés is. Magából a szellemi munkából is eredhetnek-e betegségek ? A vélemények itt még nem eléggé tisztázódtak. Dr. Pándy-) a lipótmezei elmegyógyintézet anyagán végzett kutatásokat az orvosoknak és a magyar kultúra más munkásaínak elmebajairól. A leggyakoribb elmebetegséget, a paralysist, szellemi munkásoknál feltűnően gyakran látjuk. De Pándy felfogása szerint bebizonyított tény, hogy a paralysis csak bujakór következményekép lép föl. Nemcsak kórbonctani adatokkal bizonyítja azt. Kjellberg svéd professzor már 1863-ban irta meg, hogy az agylágyulásban szenvedő beteg agyveleje ugyanazokat az elváltozásokat mutatja, amelyeket a syphilis más szervekben okoz. De hivatkozik a modern vérvizsgálati módszerekre is (Wassermann reactio), melyek segítségével kimutatták (Plaut), hogy a paralytikus vére épúgy viselkedik, mint a bujakórban szenvedő vére. A paralysis gyakori kimutatható oka az, hogy a bujakór nem kezeltetett eléggé erélyesen és eléggé sokáig. A nem paralysises elmebajok közül a legtöbbet az alkoholizmus okozza. »Alkohol okozta a nem paralysises orvosok elmebaját 9o/t-ban, az ügyvédekét 15'V0-ban, a bírákét 41u/o-ban, a mérnökökét 15"/o-ban, a zenészekét 33°/o-ban, a katonatisztekét 21°/o-ban.« ') Beitrage zu den Kranheiten der Postbeamten. Dr. H. Eisensladt Berlin, 1909, 1910. s) Dr. Pándy Kálmán : Az orvosoknak és a magyar kultúra más munkásainak elmebajairól. Orvosi Hetilap 1910. 18. 19. szám.