Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - A munkásbiztosító pénztárak végleges átszervezése

Munká§ügpijlg§mle §9 az őket fogva tárté bizonytalanság zsibbasztó hatásától ezáltal megszaba* dul ás az eddiginél is fokozottabb buzgalommal végesheti kötelességeit. Ugyanesak rendkívüli fontossággal bir az orveskérdés végleges rendezése. Az tij tőrvény értelmében a most újjászervezett közgyűlés lesz hivatva dönteni afölött, hogy a pénztárak milyen ©rvesrendszerí kívánnak megvalósítani. Ha figyelembe vesszük, hegy Németországban az ©rvos= rendszer feletti küzdelem milyen végzetes károkat okozott egyes pénztáraknak, s ha a speciális magyarerszágí viszenyekra tekintettel vagyunk, azt hisszük, hogy az ©rvosrendszer kérdése nálunk esak egyféle megoldást nyerhet és pedig olyképen, hogy a mostani rendszer tartatik fenn és az ideiglenesen megkötött orvosi szerződések némi, az orvosok, a tagok és a pénztárak érdekében szükségesnek mutatkozó korrektúrákkal, megtartatnak. Tudjuk ugyan, hogy a mai orvosi szerződések a legtöbb pénztárra igen sűlyos anyagi terhet jelentenek, azonban ennek az ellensúlyozására a békés kibontakozás érdekében és a pénztár fejlődése érdekében esak egy mód van, és pedig, hogy a pénztárak pénzügyi helyzete megfelelőleg rendeztessék, Az orvosi dijak leszállítása elkeseredett harezokat provokálna s a pénztárakat ujabb válságba döntené. De különben is teljes joggal követei* hetik a pénztári orvosok, hogy anyagi érdekeiket visszafejleszteni senki meg ne kísérelje. Minden érdekeit tényező odaadó lelkes működésére, kiváló tapintatára van szükség tehát, hogy a végleges átszervezéssel megnyíló tij korszak a béke, a fejlődés korszaka legyen és hogy a múltban volt visszavonás és visszásság most mind kiküszöböitessék. Az tij korszakba tíj szellem fog beköltözni, amely ne legyen más, mint a törekvés, hogy a segélyezésre szorult munkáiok mentői jobban és mentől könnyebben megkapják mindazt, amire törvényes igényük van. És ez lehetséges, ha nem a törvény paragrafusait, hanem a tőrvény szellemét követjük. Hagyjuk a bürekraela tekervényes ösvényeit és térjünk arra az egyenes ótra, amelyet a gyakerlati élet megkövetel. Ilyen módon Magyarország munkásbiztosítását a mai viszonyok kőzött is elég jól, megbízhatóan és lehetőség szerint kevés költséggei lehet végrehajtani. Magánosok önkéntea balesetbiztosítása Magyarországon. A Biztosítást ás Közgazdasági Lapok-ban olvassuk, högy 190S-ban az egyéni baleset elleni biztosításban 3S,216-en vittek részt, 2.070-nél többen, mint 1907-ben, a biztosított ősszeg, illetve a napi kárpótlás i.l44| millió koronát tevő összege pedís 74'3 millió koronával múlta felül az előző évi biztosítások ősszegét. Kifizettetett az év folyamán s 2i haláleset folytán 101.000, 261-el növekedett, a kifizetett kárösszegek ennek daeára 2,000 koronával alatta maradtak az 1907-ben kifizetett ősszegnek. Az egyéni balesetbiztosítás terén a magyar intézetek részvételi aránya fogy; I90§=ban a biztosítottak száméból §3'8> (1507-ben a biztosított ősszegből eedíg esak 6l'4<y» (1907-ben WWA jutott a belföldi intézeteknek. Az utazási baleset elleni biztosításokat túlnyomó részben szintén idegen társulatok bonyolítják le; 190S-ban utazási ba eset ellen 4.141 (1907-ben 6.670) egyén volt biztosítva 126'4 (If07-ben 223*2) mi Hó korona értékig. A biztosítási esetek számából 3.309 (lf07-ben 6.690) biztosítás 72.7 (1907-ben 1S8'0) fflíilíó korona erejéig külföldi társulatok kezében van. Az együttes biztosítás 1901. Ivi eredményei az 1907. éviektől igen nasy mértékben térnek el. Ennek oka az, hegy az országos munkásbetegseléivző és balesetbiztosító pénztár ügy a hazai, mint a külföldi biztosító intézetektől igen