Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - A családi tűzhely felé

Munkásügyi Szemle 57 sincs arra, hogy legalább annyi tájékozást szerezzen magának, mint az a jobbmódú polgártársa, aki újsághirdetések lakásügynökök, avagy egy magáncég kiadásában megjelenő', de csak drágább lakásokra vonatkozó és még így is hiányos lakáshirdetó' lap útján mégis némi tájékozást szerezhet eló'zetesen arról, hogy mely lakásokat kell megtekintenie. Oly nagy városban, mint Budapest, alig lehetne természetesen szó arról, hogy a hatóság szóbeli úton közvetítse a kötelezőleg bejelentett, egyes negyedfordulókkor 10.000—15.000-re rugó lakásokat úgy, mint azokban a különben is kisebb városokban, pl. Milanóban, Kölnben stb., ahol a bérbeadók csak fakultative jelentik be a kiadó lakásaikat. Budapesten a hatóság minden méltányos várakozást kielégíthet már az által is, ha a bérbeadó lakásokat megfelelő kerületi és utcabeosztással s az összes lényeges tudnivalóknak alkalmas közlése mellett, egy lehetőleg gyakran megjelenő községi lakásértesitő-lap útján ingyen teszi közzé, amelyhez mindenki a lehető legolcsóbb áron hozzáférhet. Az ily módon megszervezett községi lakásközvetítésnek arra, hogy a teljes tökély fokára emelkedjék, bizonyos türelmi időre volna oly nagyvárosban, aminő Budapest, szüksége. De bármennyire volna a lakásértesitő kezdetben hiányos is, — amit legkevésbbé tartok elkerülhetetlennek — óriási áldás volna az minden lakáskeresőre nézve. Kivált a szegény ember gondosabban választhatná meg egy ilyen lakásértesítő nyomán lakását, és akkor inkább ragaszkodnék lakásához, jobb karban tartaná azt, idővel pedig súlyt helyezne, a modern lakásfelügyelet kellő útmutatásai mellett, arra is, hogy azt állandóan tisztán és rendben tartsa. Ha a munkás kevesebbszer fog költözködni kevesebb lesz legalább ez a nemzetgazdasági szempontból is felesleges kiadása. A bérbeadók és lakók közötti perpatvarok száma is kisebb lesz akkor, ha a munkás súlyt fog helyezni arra, hogy megmaradhasson a neki megfelelő lakásban, a háziúr pedig az oly bérlőre, aki az idegen házban is a maga otthonát becsüli meg. Hogy a községi lakásközvetítésnek ezen jótékony hatásai mennyiben fognak érvényesülhetni, az nagy mértékben azon múlik, hogy a pozitív lakáspolitika itt közelebbről nem jellemezhető rendszabályainak eredményei mennyiben fognak már a lakáspiacon is érvényesülni. A lakáspiac, neveze tesen a bérbeadó lakásoknak és azok árának állandó nyilvántartása azonban magában véve is kétségtelenül igen kedvező hatással lesz a lakásárak alakulására. Mig más árúknak keresletét és kínálatát a tőzsdén vagy egyébként állandóan nyilvántartják, addig a lakásárú piaca tekintetében ezen fontos tényezőknek csak némi homályos képét nyertük azoknak az üres lakásoknak nagy későn közzétett kimutatásai alapján, amelyek rendszerint éppen azért maradnak valamely lakásnegyedben üresek, mivel egyik-másik okból (túldrága, egészségtelen, átalakítás alatt levő lakások stb.) nem átlagos lakások. Ma a lakáskereslet és kínálat viszonyának, valamint a lakásáraknak pontos kimutatása hijján, a lakáskereső gyakran egyértékű lakások árai tekintetében is igen jelentékeny eltérésekre bukkan. A lakásárak folytatólagos kimutatása esetén azonban a háztulajdonosok és főbérlők egyéni értékítéletének, haszonlesésének és mondjuk — jellemének nem lesz meg az az ármeghatározó hatalma, aminővel ma bir. Itt is egyforma mennyiségnek és minőségnek egyforma ár fog megfelelni és mentől tökéletesebben fog a