Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - A családi tűzhely felé

54 Munkásügyi szemle vészest termelnek egészségtelen, túlzsufolt udvari lakásainak, mint amennyit ezen egyesületek egy évben elhelyezhetnek. Vannak antialkoholista egyesületeink, amelyek nemes ambicióval küzdenek az iszákosság ellen; de amíg a munkás sokkai inkább leli meg a gondjait legalább pillanatnyilag felejtető italon kívül a tűzhely melegét a jól megvilágított, jobban is szellőztetett korcsmában, pálinkamérésben és Budapesten a kávéházban, mint a rideg és hideg otthonában, amely igazán csak a zsufoitságból és anyagi gondból származó perpatvar otthona, addig jórészt szizifuszi az a munka is, amelyet antialkohliistáink végeznek. Ujabban Olyan egyesületünk is támadt már, amely a prostitució és a leánykereskedelem ellen készül har-colni, de azon nemes hévtől szárnyaló beszédek, amelyek ezen egyesületben eddig elhangzottak, arról tanuskodnak, hogy túlságosan ideológiai okokban keresik ott ezen erkölcsi veszedelem alapokait. Ahol a »családi tűzhely« csak annyi férő helyet jelent a természet viszontagságai ellen, hogy nem-csak a szüléknek legbensőbb érintkezései folynak le a nemi különbség nélkül egyazon ágyba zsufolt gyermekek előtt, de a fennálló viszonyok között a hatóság még csak arra sem törekedhetik, hogy idegen és külön-böző nemű ágybérlók ne háljanak a családtagokkal vegyesen egy lakrészben- ott az erkölcsi züllésnél, a házasságtörésnek és a vadházasságnak olyan szemléltetően oktató képei vonulnak fel a serdületlen, élénk képzeletű és könnyebben esendő gyermekek előtt, hogy az erkölcsi métely arányairól nincs is teljesen tiszta képzetünk. Nagy társadalmi kérdésünk: az éles osztályellentétekből származó vészes harczok ellen is hadba szállunk, hiszen azok aránytalan nagy számban lépnek fel nálunk és fejletlen közgazdaságunkra sokkal nagyobb veszedelmet zúdítanak, mint a nyugati államokban. De amikor még mindig rendkivül szigorú sztrájkrendeletek és sztrájk-törvényjavaslatok megfogalmazására helyezik a fősulyt törvényhozóink, nem igen gondolnak arra, hogy nagy mértékben csak szélmalomharcot folytatnak, a tüneteket akarják orvosolni, amikor a bajnak a forrásaiból és köztük első helyen a folytonos lakásdrágulásból egyre bővebben fakadnak a küzdelmek a jobb, az emberségesebb megélhetésért: És végül amikor az emberi társadalom legelvetemültebb ellenségeinek, a gonosztevőknek a »típusát« keresik a jogászok, akkor sem vetnek még eléggé ügyet arra, hogy milyen az a családi milieu, amelyből azok rendszerint előkerülnek és nem látják elég világosan azt az igazságot, amelyet nagy mesterük List így fejez ki: »A józan lakásreform szükségesebb, mint egy tucat új büntetőszakasz« Egyetemes, nagyszabású lakásreformra kell tehát végre Magyarországon is minden számottevő tényezőnek öszefognia, amely korunk fenti nagy társadalmi problémáinak a megoldásán fáradozik! Államnak és község-nek, a társadalomnak is az egyéneknek egyaránt kijut a nagy munkából a maga része. Ezen munka terén nincsenek osztály-- és pártellentétek és szinte örül-nünk kellene azon, hogy a tudatosan és szükségképpen szézzagolt mo-dern társadalmunkban mégis vannak még az emberiségnek nagy közös feladatai is: Rettenetesen kiterjedt, meggyökeresedett, sőt begyepesedett társadalmi betegség az, amely ellen a lakásreformnak meg kell küzdenie. Egyik