Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - Az iparban alkalmazott nők munkaideje

Munkásügyi Szemle 19 kezelés fejlesztésére is. A szanatórium tulajdonképpen akkor állna hivatása magaslatán, ha kapcsolatban állna oly intézményekkel, melyekben a szanatóriumi kezelést nem igénylő, vagy arra már alkalmatlan betegek is kellő elhelyezést nyernének, továbbá, ha az intézeti ápolásban részesülő' betegek hozzátartozói kellő támogatásban részesülnének. A jelenlegi viszonyok és keretek között mindennek megvalósítása nálunk Magyarországon jelenleg még kivihetetlen ; akkor lehet majd erre gondolni, amikor a rokkantsági pénztárak már létesültek. A németországi példák igazolják, hogy a rokkantbiztosító intézeteknek nemcsak a szociális viszonyokra, hanem a tuberkulózis-kérdés megoldásában is beláthatatlan horderejűk van, amennyiben hivatásuk nem merül ki a már rokkanttá lett munkás gyámolításában, hanem a tagjaik egészségi állapotának megóvására is törekednek s így a többi között felhasználnak minden oly tényezőt, mely arra alkalmas, hogy a rokkantság időelőtti bekövetkezését elhárítsa. Ezen elvekhez képest már a kezdeti stádiumbeli gümőkóros betegeket megfelelő szanatóriumi, üdülőtelepi vagy egyéb megfelelő kezelésben részesítik. Ilykép a rokkantbiztositó intézetek a preventív feladatok egy jelentős részét átvállalják s ugyancsak nagy mértékben támogatják a dispensairek működésének eredményességét. Addig is, mig a nálunk is mielőbb létesítendő rokkantbiztositás nem szolgáltatja a szanatóriumhoz szükséges szilárd anyagi alapot, a munkások számára szolgáló dispensairek s ezek támogatására, illetve kiegészítésére erdei üdülőtelepek létesítésére kell törekednünk. Természetes, hogy mindezenfelül a kellő munkásvédelmi rendszabályok, a lakás és élelmezési viszonyok javítását előidéző hatósági rendelkezések életbeléptetése, preventív, törvényes intézkedések szigorú végrehajtása elengedhetetlen kiegészítője a társadalmi törekvésnek. Kell, hogy az illetékes intéző körök is tudatában legyenek annak, hogy a nemzet fentartásához nagy súlylyal hozzájáruló munkásosztálynak tuberkulózis kérdése ma már nem a könyörület, nem a felebaráti szeretet érzelmi kérdése; ez nem is lehet függő viszonyban a jobbmódúak társadalmában időnként, divatszerűen megnyilvánuló, jó szívtől, hanem nagyfontosságú közgazdasági és hatalmi kérdés, melynek megoldására nem elégségesek humánus szólamok. Tettek végrehajtására irányuló elhatározásokkal kell gyorsan, céltudatosan s erős, eltökélt akaraterővel a cselekvés mezejére lépni! yAz iparban alkalmazott nők munkaideje. Irta: Dr. Pap Dezső. Az a hatalmas eszmeáramlat, mely a mult század második negyedében a kapitalista termelés terén akkor legelőrehaladottabb államban, NagyBritanniában, a munkásosztály jólétének emelése érdekében, tudományágakat megifjítva, új gazdasági rend alapjait lerakva, új világnézletet és erkölcsi felfogást teremtve, megindult: a szociálpolitika, az első lökést kibontakozásához a leggyengébbeknek és legvédtelenebbeknek nyomorából, a gyermekeknek és a nőknek szenvedéseiből merítette. Nagy-Britanniából indult ki a smithianismus, mely a nemzeti vagyonosodás első feltétele gyanánt az egyéni erőknek az állami beavatkozástól ment szabad érvényesülését hirdette; a munkásság hekatombái fölött ott fejlődött ki először e gazdasági világnézlet alapján a diadalmas kapitalizmus: a kapitalisztikus gazdasági szervezet bomlási termékeiből ott kellett hát először kisarjadnia annak az ellentétes társadalomgazdasági megismerésnek is, hogy a munka járomba fogása embereknek, a társadalom tagjainak járomba fogását jelenti és hogy a társadalom millióinak vigasztalan testi és lelki elsatnyulása igen drága 2*