Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 9. szám - Nyomorékok és nyomorékgondozás Németországban

Munkásügyi Szemle 321 Időleges vagy ideiglenes járadék. Magyar királyi állami munkásbiztosítási hivatal 1910. évi március hó 1. napján kelt 1909—239/4. számú végzése. A m. kir. munkásbiztosítási hivatal az első bíróság Ítéletét feloldja és utasítja az első bíróságot, hogy az igénylő baleseti állandó járadékigénye tárgyában levő határozathozatal végett, az iratokat az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárhoz tegye át. A per tárgyirataiból kitűnik, hogy a cs.-i ker. munkásbiztosító pénztár 1909. évi január hó 30-án kelt 599/1909. sz. határozatával az igénylő részére 1908. évi szeptember hó 23-ig terjedő időre időleges járadékot állapított meg. Az igénylő e határozat ellen 1909. évi március hó 28-án felebbezett, állítván, hogy még mindég munkaképtelen és hogy kezelőorvosának bemutatott bizonyítványa szerint munkaképessége egész életére csökkent. A cs.-i munkásbiztosítási választott bíróság saját orvosszakértőjének meghallgatása után úgy találta, hogy az igénylőnek az állandó járadékra van jogigénye, s ezért a T. 158. §-a és az Elj. rend. 2. és 6. §-ai alapján hatáskörét e kérdésben leszállította s az iratokat a m.-i választott bírósághoz tette át. E bíróság orvosszakértője is az általa megvizsgált igénylő munkaképesség csökkenését állandónak mondván, a bíróság ezt az orvosi véleményt magáévá tette. Az I. fokú bíróság által elfogadott eme tényállás alapján az igénylőt állandó járadék illetvén meg, ennek folyományakép a kerületi munkásbiztosító pénztár által megállapított időleges járadék ideiglenes járadéknak minősítendő, mert az állandó járadékot csak ideiglenes járadék előzheti meg, időleges soha. Az I. fokú biróság, midőn a kerületi pénztárnak időleges járadék tárgyában hozott határozatát felülbírálva ama járadékot lényegében ideiglenes járadéknak ismerte fel, időleges címén ugyan, de tényleg ideiglenes járadék kérdésében ítélkezett. Minthogy azonban ideiglenes járadékok tárgyában az állami munkásbiztosítási hivatal birói tanácsainak 14. számú elvi határozata értelmében, melyet a jelen ügyben Ítélkező tanács magáévá tett, a választott bírósághoz felebbezésnek helye nincs, az első biróság hatáskörét túllépve, oly ügyben hozott ítéletet, mely a választott bírósági eljárás útjára nem tartozik. Ennélfogva a kérdéses Ítéletet az Eljárási rendelet 344. §. 1. pontja alapján föloldani s az idézett elvi határozatra figyelemmel, az első bíróságot az Ítéletben megjelölt eljárásra kellett utasítani. A Közlekedés. Ezzel a címmel gazdag tartalmú folyóirat indult meg, amely a közlekedés egész területét érdeklő összes kérdésekkel, így egyebek közt a közlekedési vállalatok munkásbiztosítási ügyeivel és általában szociális berendezéseivel is szándékozik foglalkozni. Felelős szerkesztője Soltész Adolf dr., akit munkájában a közlekedésügy és a vele kapcsolatos tudomány elsőrendű kitűnőségeiből alakult szerkesztő-bizottság támogat. A szerkesztő-bizottság tagjai: Bánki Donát műegyetemi nyilvános rendes tanár, Barna Károly dr. a Dunagőzhajózási r. t. igazgatója, Fábry Sándor nyug. főispán, Fock Endre székesfővárosi mérnök, Gáty Béla kir. főmérnök, Gelléri Mór kir. tanácsos, az Országos Iparegyesület igazgatója, Gonda Béla min. tanácsos, Megyeshalmy Lajos^ dr. min. tanácsos, Hennyey Vilmos dr. posta- és távírda főigazgató, Hollós József kir. műszaki tanácsos, Jetiinek Lajos, a Magyar Helyiérdekű Vasutak igazgatója, Kiss János dr. máv. igazgató-helyettes, Kovács József dr. az Adria magy. kir. tengerhajózási r. t. h. igazgatója, Krisztinkovich Béla székesfővárosi számtanácsos, Maurer Vilmos udvari tanácsos, csákányi Marx János, a máv. igazgatósági elnöke, Matlekovits Sándor v. b. t. t., az Országos Iparegyesület és a Magyar Hajózási Egyesület elnöke, Papp János kir. tanácsos, Sármezey Endre az arad-csanádi vasút igazgatója, Söpkéz Sándor műegyetemi tanár Szabolcsy Antal dr. a Vasúti és Közlekedési Közlöny főszerkesztője, Szájbély Kálmán máv. igazgató, Trebitsch Miksa folyamhajózási főfelügyelő, Zelovich Kornél máv. igazgatóhelyettes, stb. Hogy az új folyóirat jelentékeny nyeresége a legkomolyabb értelemben vett szakirodalomnak, arról tanúskodik az első szám, amely tartalomra és külső megjelenésre egyaránt előkelő. Szerkesztősége és kiadóhivatala Damjanich-utca 12. sz. a. van.