Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 9. szám - Az osztrák és a magyar társládák

Munkásügyi Szemle 305 Az 1908. évről szóló kormányjelentés zavaros adatai szerint a bevételek és kiadások összege (millió koronákban) ez volt: Bevételek: Kiadások: saját tőkék kamatai 1*4 nyugbér, végkielégítés . . . . 3"8 munkások járulékai . . .4*3 táppénz, gyógyk., temetés . . . 2'2 vállalatok hozzájárulása . 2*6 egyéb és átfutó kiadások . . . 3'0 egyéb és átfutó bevételek . • 3"0 Ebből a kimutatásból kitűnik, hogy: 1. Míg Ausztriában a vállalatok hozzájárulása kb. egyharmadával kisebb a biztosítottak járulékai Összegénél, addig nálunk kétharmadrészszel alacsonyabb; Ausztriában a viszony 2'9: 2'4 a munkások kárára, nálunk 4'3:2'6. 2. Ausztriában a biztosítottak majdnem kétszer annyit kapnak vissza a társládától, amennyi befizetett járulékaik összege: 2'9 millióért 5'3 milliót. Magyarországon ellenben a befizetett 4'3 milliónyi járulék ellenében, bár a társládák saját vagyonának jövedelme is igen nagy, 6*1 milliót fordítanak u. n. munkáscélokra a társládák, de ebből az összegből igen sokat pazarolnak el a biztosítás céljain kivül eső célokra : papok tartására (stólapénz, munkások párbére, temetési díj stb.), a vállalatoknak megfelelő újságok járatására stb. — úgy, hogy a járulékokból, büntetéspénzekből gyűlt tőkék kamatai s a biztosítottak járulékai együttvéve tehetnek ki akkora összeget, amekkorát a biztosítás céljaira tényleg fordítanak. A vállalatok járulékai, amelyeket nálunk »adomány«-nak neveznek, egyáltalán nem a biztosítás érdekeit, hanem közönséges, sőt azokkal ellenkező, nem szociálpolitikai természetű célokra fizetődnek be. 3. Magyarországon kisebb a taglétszám (87.150 dolgozó munkás 1908ban), mint Ausztriában (168.079 tag 1906-ban), s azért az ottani társládák vagyonosabbak. Míg nálunk egy tagra kb. 346 korona esik a vagyonból, addig Ausztriában 655 koronánál több. Ez a vagyontalanság teljesen érthetetlen, ha arra gondolunk, hogy Magyarországon nagyobb a járulék és kisebb a biztosítási célokra való kiadás. De megérthető, ha arra gondolunk, hogy a társládák nálunk nemcsak szociálpolitikai célokat szolgálnak. Teljesen tarthatatlan társláda-rendszerünk megváltoztatása sürgős feladata volna minden oly kormányzatnak, amely a bányamunkásság életével nálunk űzött gazdálkodást a bányatőke érdekében is, — bár annak ellenére, — magasabb szociálpolitikai szempontból elég erős és bátor volna megszüntetni. Hogy züllött társláda-viszonyaink milyen szoros kapcsolatban vannak a bányamunkások egészségügyével, azt számszerűleg kimutatni nem tudjuk, mert nálunk nem készül a társládákban ily természetű statisztika. Az oszírák statisztika azonban azt igazolja, hogy a miénknél jobb szociálpolitikai milliöben is valósággal pocsékolja az emberéletet a bányaüzem. A morbiditás igen nagy, 168 ezer tagra 101.058 megbetegedés esett, átlag 13'6 betegségi nappal (tehát a súlyosabb természetű betegségek vannak többségben a kóresetek között). Ez a 87°A>-os morbiditási arány igen magas, külföldön kivételesen nagy (igaz, hogy a magyarországi munkásbetegsegítő-pénztárak tagjainak morbiditási- aránya még nagyobb). A mortalitás 77°"-a felnőtt munkások között, amihez még a katasztrófák miatt elpusztult 1°/járul. A teljes jogú tagokat, a rokkantak, a családtagokat is számítva, ezt a halandósági táblázatot állíthatjuk össze: Létszám Elhaltak száma > teljes jogú tagok 166.712 1.278 0-00.767 rokkantak 23.665 1.492 Ű'06.313 női hozzátartozók 135.484 1.909 0'01.409 gyermekek 237.778 5.045 0"02.122 (ebbői csecsemők) 8.843 2.012 0'22.752