Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 3. szám - A huszadik század feladata a szociális egészségügy terén. (Második közlemény)

Munkásügyi Szemle 91 csak erős kényszer hatása alatt élünk szociálisan, még most is okvetlenül szükségünk van mesterséges törvényhozásra, szükségünk van rendőrségre és csendőrségre, hogy az egyes ember felebarátját meg ne károsítsa. A társaságban való élés szükségességének kényszere alatt fejlődött az emberekben az a rokonszenvi érzés, melyet szociális érzésnek nevezünk és ezen épült fel az ethíka. Ebből a szempontból tekintve az ethika az emberiesség érzése, a szociális érzés nemcsak azon egyes egyének iránt, a kikkel rokonszenvezünk, hanem kiterjesztve az egész emberiségre és abban nyilvánul, hogy törekszünk az emberiségnek többet adni, mint amennyit tőle kapunk. Ez rám nézve az ethikának a legegyszerűbb megjelölése. Az ethikai alapon álló ember törekedjék arra, hogy felebarátjának ne ártson, hogy saját személyére nézve minél hasznosabb, minél értékesebb egyén legyen és mint ilyen az emberek összeségének, az emberek közösségének, minél több hasznot hajthasson. Társadalmunkban számos mesterségesen rendezett dolgot figyelhetünk meg, átvett szokásokat, melyeket ethikusoknak tekintünk és melyek teljességükben és alakjukban éppen ennek ellenkezői. Ha például a chinaiak elnyomorítják lábaikat, akkor ez reájuk nézve vallásos kötelesség, mely teljesen hamis ethikából indul ki. Ez embertelen ethika. Az ethika arra törekedjék, hogy az emberiséget, az utódokat boldoggá tegye. Ez a valódi, igazi, tudományos ethika. Ha az ethikát így fogják fel, ha ebben az irányban ápolják, akkor előmozdítjuk az egyén és az összeség boldogságát. Vannak emberek, kik szükségét érzik annak, hogy magukat egy egyénért feláldozzák. Ez csak az önzés megmásított formája. Ez a szükséglet csak a saját én átvitele arra a személyre, amelyért fel akarjuk áldozni magunkat. Ez kártékony ethika és ezt különösen a nők figyelmébe ajánlom. A nők különben a rokonszenv érzésében fölötte állanak a férfiaknak, a mint a nők agya a férfiak agyának más tekintetben is felette áll, különösen ami az akaratot és kitartást illeti. Ezzel szemben a férfiakban több az invenció, több az önálló, eredeti gondolat. De ha a férfiak ezeket nyilvánították, akkor rendszerint hiányzik belőlük a kitartás, hogy azokat a társadalom számára ténynyé változtassák és ebben a tekintetben a nőkre nagyon sok teendő vár. Ezen ethika, ezen emberi ethika úgyszólván identikus a szociális egészségügygyei. A szociális egészségügy arra törekszik, hogy a jövő számára minél egészségesebb, minél boldogabb, minőségileg jobb emberanyagot teremtsen. És mit akar a szociális ethika? Ugyanazt. A szociális ethika és a szociális egészségügy kiegészítik egymást. Mig haladó kultúránk ezen megismerésre jutott, másrészt sok hibát követett el. Sok szociálpolitikai tényező, mely ezelőtt a technikai eszközök hiányában nem fejlődhetett, jelenleg csendben, de annál vészesebben terjeszkedik, mert nem ügyeltünk reá, mert rabjai vagyunk a szokás kultuszának. Ha valamely szokás — és legyen az a legbutább — régi, akkor bálványnyá válik, mely előtt az emberek leborulnak. A torturát hosszú ideig nélkülözhetetlennek tartották és mily nehéz volt a rabszolgaság eltörlése. Régi szokások védelmére mindig találnak új szofizmákat és sajnos, jelenleg