Munkajog, 1934 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 1. szám - Néhány megjegyzés Judex: "Jegyzetek" című cikkéhez

8 1 sz;ím 11. 10—15 cipőfeísőrészkészítő segéd részire munkát kiadó és ezzel kapcsolatos szabást végző alkalmazott csoportvezető iparossegéd csupán, kik a bírói gyakorlat értelmében nem tekinthetők fonosabb teendőkkel megbízott iparossegédeknek. (Bp. tvszék 15. Pf. 14595/1933. 1933. nov. 21-én.) 12. Iparvállalatnál alkalmazott és fontosabb teendőkkel megbízott hivatalszolga felmondás! ideje a bírói gyakorlat érteimében hat hét. (Bp. tvszék 15. Pf. 14976/1933. 1933 dec. 5-én.) 13. Fontosabb teendőkkel megbízott iparossegéd az a téglagyári munkafelügyelő, ki a cseréptéglák készítését irányította és ellenőrizte, a hozzá be­osztott 30 munkásnő munkájára felügyelt, a gyártás eredményéről naponta és hetenként jelen­tést tett, feljegyezte, hogy a hozzá beosztott mun­kások mennyi időt dolgoztak és kiszámította ezen az alapon az őket megillető béreket és az így nyert adatokat a bér kifizetése céljából az iroda rendelkezésére bocsátotta, végül az iroda által ki­állított utalvánnyal jelentkező vevőnek a raktár­ból az utalványon feltüntetett cserépmennyiséget kiszolgáltatta. II. A felmondási időre vonatkozó igény szempontjából átmeneti jellegénél fogva nem irányadó az az alacsonyabbrendű munkakör, melyben a téglagyárak a gyártás téli szünetelése idején a munkafelügyelőket foglalkoztatják. (Bp. tvszék 15. Pf. 15202/1933. 1933. dec. 19-én.) Prolongatiós megállapodás hatályos­sága 14. Az eredetileg határozott időre kötött szol­gálati szerződésnek újabb határozott időre szóló esetleg többszöri meghosszabbítása az ál­landó bírót gyakorlat értelmében csak abban az esetben ütközik az 1910/1920. M. E. sz. rend. 23. §. tiltó rendelkezésébe, és így csak abban az esetben lehet az eredetileg határozott időre kö­tött szerződést a többszöri meghosszabbítás foly­tán határozatlan időre meghosszabbítottnak te­kinteni, ha és amennyiben az eset körülményei­ből arra lehet következtetni, hogy a munkaadó a többszöri meghosszabbítással a munkavállalónak a rendeletben biztosított jogait kijátszani akarta. (Bp. Tábla P. XXI. 6203/1933. 1933 október 7.) 15. Tiltó rendelkezés hiányában nincs akadálya annak, hogy a munkaadó azt az alkalmazottját, akinek a szolgálati szerződése a törvényes fel­mondási idő kitöltésével lejárt, a szolgálatban határozott időre visszatartsa és ezt a határozott időre szóló új szolgálati megbizatását esetleg többször is meghosszabbítsa. A határozott időre kötött szolgálati szerződésnek ilyen többszöri meghosszabbítását csak abban az esetben lehet az 1910/1920. M. E. sz. rend. 23. §-ának tiltó ren­delkezésébe ütközőnek minősíteni, ha az adott esetben megállapítható, hogy a többszöri meg­hosszabbítás által a munkaadó a munkavállalói megillető felmondási időhöz való igénye, vagy egyéb, a rendeletben biztosított joga kijátszását célozta. Nem állapítható meg ez a kijátszás, mi­kor a felmondási idő kitöltése után az öt alka­lommal egy-egy hónapra, tehát mindenkor hatá­rozott időre szóló szerződésmeghosszabbítás azérl történt, mert a munkaadó cég zárlat hatálya alá került és működését beszüntette. (Bp. Tábla P. XXI. 7340/1933. 1933 október 24.) 16. Nincs törvényes akadálya annak, hogy a szolgálati viszony felmondási idő lejárta után több ízben határozott időre meghosszabbíttassék, mert ezen intézkedés csak az esetben érvénytelen, ha az alkalmazott felmondási időre vonatkozó igényének kijátszását célozná. Erről nem lehet szó akkor, mikor a munkaadó az alkalmazottat egy már megkezdett munka befejezése végett tartotta vissza. (Bp. tvszék 15. Pf. 13138/1933. 1933 okt. 27.) Nyugdíj. Végkielégítéshez való viszony 17. Az 1910/1920. M. E. sz. rend. 13. § a sze­rint az alkalmazottat nyugdíj és végkielégítés egy­idejűleg és párhuzamosan meg nem illeti. A kifi­zetett végkielégítés a nyugdíj teljes összegéből le­vonható arra való tekintet nélkül, hogy a nyug­díj megszabásánál a teljes szolgálati idő, vagy pe­dig ennek csak egy része vétetett figyelembe. (Bp. Tábla P. XXI. 6074/1933. 1933. nov. 15-én.) 18. Az 1926 : XVI. t.-c. alapján megítélt nyug­díjak nem tartoznak a Pp. 131. §-ban felsorolt időszakos járandóságok közé s így a Pp. 413. §. alapján fel nem emelhetők, hanem a szenvedett hátrány a törvényes előfeltételek fennforgása ese­tén csupán perújítással orvosolható. (Bp. tvszék 38. Pf. 13785/1933. 1933. nov. 22-én.) Hatáskör 19. Gazdasági cselédeknek magánjogi szerződé­sen alapuló nyűg- vagy kegydíj iránti igényének érvényesítése bírói útra tartozik. Az 1907 : XLV. t.-c. 62. és 63. §§. s az azt kiegészítő 1923 : XXIV. t.-c. csak magából a törvényből és a szol­gálati szerződésből eredő jogok és kötelességeket, illetőleg a munkaviszony tartama alatt s annak megszűnésekor (1907 : XLV. t.-c. 40—55. §) fel­merülő vitás kérdéseket utalja a közigazgatási ha­tóságok hatáskörébe. (Kúria P. II. 1085/1933. 1933 nov. 2-án.) Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V. Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulm:

Next

/
Oldalképek
Tartalom