Munkajog, 1934 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 1. szám - Néhány megjegyzés Judex: "Jegyzetek" című cikkéhez

8 1 sz;ím 11. 10—15 cipőfeísőrészkészítő segéd részire munkát kiadó és ezzel kapcsolatos szabást végző alkalmazott csoportvezető iparossegéd csupán, kik a bírói gyakorlat értelmében nem tekinthetők fonosabb teendőkkel megbízott iparossegédeknek. (Bp. tvszék 15. Pf. 14595/1933. 1933. nov. 21-én.) 12. Iparvállalatnál alkalmazott és fontosabb teendőkkel megbízott hivatalszolga felmondás! ideje a bírói gyakorlat érteimében hat hét. (Bp. tvszék 15. Pf. 14976/1933. 1933 dec. 5-én.) 13. Fontosabb teendőkkel megbízott iparossegéd az a téglagyári munkafelügyelő, ki a cseréptéglák készítését irányította és ellenőrizte, a hozzá beosztott 30 munkásnő munkájára felügyelt, a gyártás eredményéről naponta és hetenként jelentést tett, feljegyezte, hogy a hozzá beosztott munkások mennyi időt dolgoztak és kiszámította ezen az alapon az őket megillető béreket és az így nyert adatokat a bér kifizetése céljából az iroda rendelkezésére bocsátotta, végül az iroda által kiállított utalvánnyal jelentkező vevőnek a raktárból az utalványon feltüntetett cserépmennyiséget kiszolgáltatta. II. A felmondási időre vonatkozó igény szempontjából átmeneti jellegénél fogva nem irányadó az az alacsonyabbrendű munkakör, melyben a téglagyárak a gyártás téli szünetelése idején a munkafelügyelőket foglalkoztatják. (Bp. tvszék 15. Pf. 15202/1933. 1933. dec. 19-én.) Prolongatiós megállapodás hatályossága 14. Az eredetileg határozott időre kötött szolgálati szerződésnek újabb határozott időre szóló esetleg többszöri meghosszabbítása az állandó bírót gyakorlat értelmében csak abban az esetben ütközik az 1910/1920. M. E. sz. rend. 23. §. tiltó rendelkezésébe, és így csak abban az esetben lehet az eredetileg határozott időre kötött szerződést a többszöri meghosszabbítás folytán határozatlan időre meghosszabbítottnak tekinteni, ha és amennyiben az eset körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a munkaadó a többszöri meghosszabbítással a munkavállalónak a rendeletben biztosított jogait kijátszani akarta. (Bp. Tábla P. XXI. 6203/1933. 1933 október 7.) 15. Tiltó rendelkezés hiányában nincs akadálya annak, hogy a munkaadó azt az alkalmazottját, akinek a szolgálati szerződése a törvényes felmondási idő kitöltésével lejárt, a szolgálatban határozott időre visszatartsa és ezt a határozott időre szóló új szolgálati megbizatását esetleg többször is meghosszabbítsa. A határozott időre kötött szolgálati szerződésnek ilyen többszöri meghosszabbítását csak abban az esetben lehet az 1910/1920. M. E. sz. rend. 23. §-ának tiltó rendelkezésébe ütközőnek minősíteni, ha az adott esetben megállapítható, hogy a többszöri meghosszabbítás által a munkaadó a munkavállalói megillető felmondási időhöz való igénye, vagy egyéb, a rendeletben biztosított joga kijátszását célozta. Nem állapítható meg ez a kijátszás, mikor a felmondási idő kitöltése után az öt alkalommal egy-egy hónapra, tehát mindenkor határozott időre szóló szerződésmeghosszabbítás azérl történt, mert a munkaadó cég zárlat hatálya alá került és működését beszüntette. (Bp. Tábla P. XXI. 7340/1933. 1933 október 24.) 16. Nincs törvényes akadálya annak, hogy a szolgálati viszony felmondási idő lejárta után több ízben határozott időre meghosszabbíttassék, mert ezen intézkedés csak az esetben érvénytelen, ha az alkalmazott felmondási időre vonatkozó igényének kijátszását célozná. Erről nem lehet szó akkor, mikor a munkaadó az alkalmazottat egy már megkezdett munka befejezése végett tartotta vissza. (Bp. tvszék 15. Pf. 13138/1933. 1933 okt. 27.) Nyugdíj. Végkielégítéshez való viszony 17. Az 1910/1920. M. E. sz. rend. 13. § a szerint az alkalmazottat nyugdíj és végkielégítés egyidejűleg és párhuzamosan meg nem illeti. A kifizetett végkielégítés a nyugdíj teljes összegéből levonható arra való tekintet nélkül, hogy a nyugdíj megszabásánál a teljes szolgálati idő, vagy pedig ennek csak egy része vétetett figyelembe. (Bp. Tábla P. XXI. 6074/1933. 1933. nov. 15-én.) 18. Az 1926 : XVI. t.-c. alapján megítélt nyugdíjak nem tartoznak a Pp. 131. §-ban felsorolt időszakos járandóságok közé s így a Pp. 413. §. alapján fel nem emelhetők, hanem a szenvedett hátrány a törvényes előfeltételek fennforgása esetén csupán perújítással orvosolható. (Bp. tvszék 38. Pf. 13785/1933. 1933. nov. 22-én.) Hatáskör 19. Gazdasági cselédeknek magánjogi szerződésen alapuló nyűg- vagy kegydíj iránti igényének érvényesítése bírói útra tartozik. Az 1907 : XLV. t.-c. 62. és 63. §§. s az azt kiegészítő 1923 : XXIV. t.-c. csak magából a törvényből és a szolgálati szerződésből eredő jogok és kötelességeket, illetőleg a munkaviszony tartama alatt s annak megszűnésekor (1907 : XLV. t.-c. 40—55. §) felmerülő vitás kérdéseket utalja a közigazgatási hatóságok hatáskörébe. (Kúria P. II. 1085/1933. 1933 nov. 2-án.) Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V. Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulm: