Munkajog, 1934 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 3. szám - Az 1933-as év munkajogi joggyakorlata . 1. [r.]

3. szám MUNKAJOG 23 sekre terjednek ki és ekként az idézett rendelet 23. §-ának tilalma a határozott időre kötött szer­ződések felbontását tartalmazó megállapodá­sokra nem vonatkozik. A felperes szolgálati szerződése 1930 március 1-töl 1931 június 30-ig. tehát határozott időre köt­tetvén, a felek a 2. alatti okiratban a szolgálat tar­tama alatt is jogervényesen megállapodhattak abban, hogv amennyiben a felperes összes adós­ságait legkésőbb 1930. évi október 31-ig teljesen nem rendezi és a vonatkozó és megfelelően kiál­lított okmányokat alperes ügyvédjének át nem adja. szolgálati szerződése 1930 november 1-én minden további igény nélkül megszűnik. Nem alapos a felperesnek az a panasza, hogy a 2. alatti okiratot kényszer hatása alatt állította ki. Kény­szer gyanánt a felperes az alperesnek azt a ki­jelentését jelölte meg. hogy a nyilatkozat alá nem írása esetén felperest azonnali hatállyal elbo­csátja. Ez a kijelentés azonban a felperesnek sza­bad akaratelhatározását kizáró jogellenes kény­szernek nem tekinthető, mert egyrészt a felperes­nek a netáni jogellenes elbocsátás esetén mód­jában állott volna jogait a bíróság előtt érvénye­síteni, másrészt az alperesnek jogos érdeke fű­ződött ahhoz, hogy magyarországi vezérigazga­tója rendezett anyagi viszonyok között legyen és állásának tekintélyét és az üzlet érdekeit ve­szélyeztető végrehajtások és fizetésletiltások alatt ne álljon és ekként szolgálati kötelességeit za­vartalanul és nyugodtan teljesíthesse . . . Felperes nem teljesítette a kikötött határidőben az összes adósságai rendezésének bizonyítása iránt vállalt kötelezettségét. ezzel pedig bekövetkezett a szolgálati szerződés megszűnésének a 2. alatti nyilatkozatban kikötött feltétele (Kűria P. II. 6327 1932. — 1934 április 20.) 3?. Határozott időre kötött szolgálati viszony áll fenn. ha felek a szolgálati viszony tar­tamát a kikötött felfüggesztő feltétel beálltától számított három évben állapították meg. A szol­gálati viszony időbeli korlátoltsága, meghatározott időre szóló jellege, akkor sem változik, ha a felek a kikötött feltételt elejtik, mert ebben az esetben a 3. évi időtartamot az alkalmazásba vétel napjá­tól kell számítani. (Kúria P. II. 5017 1933. — 1934 február 17.1 Rendes felmondás. Felmondási idő 39. Az 1900:XXVII. t. c. nem tartalmaz oly ren­delkezőt, hogy a gazdatisztnek csak a szerződés­szerű évfordulóra, vagy a gazdasági év végére le­het felmondani. iKúria P. II. 2357/1933. — 1934 április 10.i 40. Felmondási időt kizáró szokás mikor ha­tályos? Ami a felmondási időre szóló kereseti követe­lést illeti, e tekintetben nem tette magáévá a fellebbezési bíróság azt az elsőbírói indokolást, hogy azért nem jár felperesnek felmondási illet­mény, mert felperes, mint kocsis az állandó bírói gyakorlat szerint szombati napon felmondás nél­kül elbocsátható volt, az elbocsátás pedig szomba­ton történt; nem helyes az elsőbírói indok azért, mert egyfelől ilyen állandó bírói gyakorlat nincs — és másfelől azért sem helyes, mert a szokás elismerésének érvényessége kétségtelenül joglemondást tartalmaz, annak pedig határo­zottnak és kifejezettnek kell lennie, hallgató­lagos joglemondást a bírói gyakorlat nem ismer, s így az a szokás, hogy a fuvarozási ipar­ban a szolgálati szerződés bármelyik fél részéről megszüntethető szombati napon felmondás nélkül, ha ilyen általános szokás léteznék is, csak akkor volna a felperessel szemben sikerrel érvényesít­hető, ha beigazolást nyert volna az, hogy a fel­peres által ismert eme szokásra való kifejezett hi­vatkozással lett volna megkötve a szolgálati szer­ződés. (Bp. tvszók 38 Pf. 15893/1933. — 1934 január hó 12.1 41. Vendéglői zenész felmondási ideje 15 nap. (Bp. tvszék 15 Pf. 15943/1933. — 1934 jan. 9.) 42. Az 1910 1920. M. E. sz. rend. 2. §-ban foglall rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkaadó és a munkavállaló a szolgálati viszonyt közös meg­egyezéssel szóbeli felmondással is megszüntet­hessék. (Kúria P. EL 6093/1932. 1934. május 4.) Egy évi felmondási idő mikor illeti meg az alkalmazottat 43. A m. kir. Kúriának 42. sz. polgári jogegy­ségi döntvénye értelmében más megállapodás hiányában egy évi felmondási idő az alkalmazottal es^k akkor illeti meg, ha a vállalat a nagyüzemek közé tartozik, és az alkalmazott az egész válla­latra, vagy annak valmely önálló ágára kiterjedő vezető és irányító munkakörrel van felruházva. A felperesnek sdját előadása szerint is csupán az eladási munkakörben volt önálló vezető hatás­köre, egyéb teendőkben pedig csak kivételesen in­tézkedett önállóan. Az eladás azonban nem te­kinthető a gyártással és értékesítéssel foglalkozó vállalat önálló egységet alkotó ágának, hanem csak az értékesítő tevékenységet kifejtő egyik osz­tályának. Ezért, ha bizonyítást nyerne is, hogy a felperes az eladások körül oly mértékben gyako­rolt önálló tevékenységet, mint ahogy azt állítja, akkor sem vált volna a vállalat önálló ágának ve­zetői és irányító munkakörrel felruházott alkal­mazottjává. (Kúria P. II. 5303/1932. — 1934 április 4.) 44. Kúria 42. sz. polgári döntése szerint az 1 évi felmondási idő jogkedvezményéhez nemcsak az alkalmazott magasabb tudományos képzettsége, hanem az is megkívántatik, hogy a betöltött állás magasabb tudományos képzettséget igényeljen. Malomvállalatnál cégvezetői jogkörrel felruházott irodavezetőnek állása magasabb tudományos kép­zettséget nem igényel. (Kúria P. II. 5091/1932. 1934. április 10.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom