Munkajog, 1933 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 4. szám - A határozott tartamú szolgálati szerződésről

I. ÉVFOLYAM. JOGI ES A KERESKEDELMI JOG MELLEKLETE 4. SZAM. N K AJ ZD ASÁGPO LITI K Al SZEMLE A melléklet szerkesztéséért Dr. FORNHEIM ERNŐ felelős A Munkajogot a KERESKEDELMI JOG előfizetői díjmentesen kapják A mellékletet illető szerkesztőségi levelek Dr. FORNHEIM ERNŐ ügyvéd címére (Újpest, Árpád út 48) küBdendök. Egy füzet bolti ára 60 fillér A határozott tartamú szolgálati szerződésről. Irta: Dr. Bothár Sándor, budapesti kir. törvényszéki tanácselnök. A munkaügyi gyakorlatnak egyik leggyak­rabban felmerülő vitás kérdése, vájjon a hatá­rozott tartamú szerződés ismételt meghosszab­bítása, illetve a határozatlan tartamú szerző­désnek határozott tartamúvá való átalakítása sérti-e az alkalmazott felmondási jogait s igényt tarthat-e az alkalmazott a meghatáro­zott tartam lejárta után felmondásra és fel­mondási időre eső járandóságokra. Miután a joggyakorlat az e tárgyban fel­merülő kérdésekben nem egységes, nem lesz érdektelen belebocsátkozni iá határozott tar­tamú szolgálati szerződós fogalmának, lénye­gének, a határozatlan tartamú szerződéstől való elhatárolásának bővebb taglalásába s ez­zel kapcsolatban kiterjeszkedni a határozott tartamú szerződés megszűntéből vagy felbon­tásából származó jogviszonyokra is. Ahol szerződéses alapon tartós jogviszony létesül a szerződő felek közt, ez a viszony vagy a felek megállapodásához képest időbeli­leg előre megvan határozva, vagy pedig időbeli­leg határozatlan s bizonyos feltételek mellett bármely fél által felbontható. A határozott és határozatlan tartalmú szerződés fogalma tehát nem szorítkozik egyedül a szolgálati viszony körére, hanem kiterjed jóformán a kötelmi jog egész területére, ismerünk határozott és határozatlan időre szóló kölcsönt, haszon­kölcsönt, bérletet, ellátási szerződést stb. Ennek megállapítása azért fontos, mert a határozott és határozatlan tartamból kifolyó joghatások lényegileg azonosak minden szer­ződéses jogviszonynál, tekintet nélkül annak keletkezési alapjára, amiből folyik, hogy a szolgálati viszonynál is a tartam szerinti meg­különböztetések tekintetében következtetést lehet vonni egyéb szerződéses viszonyoknál kétségtelenül fennálló szabályokból. Általános szabály az, hogy a határozott tar­tamú szerződéses jogviszony megszűnik, mi­helyt a kitűzött időtartam lejárt, tehát annak utolsó napján. Megszűnik automatice, anélkül, hogy erre bármely felet külön figyelmeztetni kellene, anélkül tehát, hogy ezt a viszonyt fel kellene mondani. A két hónapra adott kölcsön ezen idő leteltével figyelmeztetés nélkül visszafizetendő, a határozott időre kötött bér­lettel átadott bérleményt az idő lejártával ugyancsak minden figyelmeztetés nélkül ki kell üríteni. Éppen így a határozott tartamra kötött szolgálati viszony is a tartam lejártával megszűnt, a munkavállaló nem igényelhet sem figyelmeztetést, sem felmondást. A felmon­dási jog tehát a határozott tartamú szerződés­nél fogalmilag ki van zárva, hacsak nincs olyan külön megállapodás, mely azt a határo­zott tartamba is beleviszi. Ez többnyire akkor fordul elő, amidőn a felek a felmondás elma­radása esetén a megkötött határozott tartamú szerződést automatice újabb előre megjelölt határozott tartamra meghosszabbítani kíván­ják. Miután jogrendszerünk a határozott tartamú szerződést általában, a határozott tartamú szolgálati szerződést pedig különösen is el­ismeri (Magánj. törv.-terv. 1570. §., mely át­ment már eddig is a gyakorlatba), nem lehet kétséges az sem, hogy a lejárt és megszűnt szolgálati szerződést újból is meg lehet kötni, ami azonos feltételek mellett a régi határozott tartamú szerződésnek további határozott tar­tfAinra való meghosszabbításával azonos. Ez így van — ismétlem — nemcsak a szolgálati szerződésnél, hanem a kötelmi jog egész terü­letén s ha jogilag nem vitás, hogy a határozott tartamú bérletet, kölcsönt stb. további hatá­rozott tartamra meg lehet hosszabbítani, nem lehet ez vitás a szolgálati szerződésnél sem, mindaddig, amig ennek törvényes korlátja nincsen. Magánjogi szerződéseknél elsősorban a felek akarata irányadó, ezt az elvet az Ipt. 88. §-a a munkaszerződésnél kifejezetten is eliMneri, éppen ezért a határozott tartamú szolgálati szerződést, illetve annak meghosz­S7abbítását mindaddig érvényesnek kell tekin­teni, amig valamely törvényes érvénytelenségi ok (tévesztés, erőszak stb.) bizonyítva nincs, vagy valamely törvényes tilalomba nem ütkö­zik, illetve amig az a felek akaratának meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom