Munkajog, 1933 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 4. szám - A határozott tartamú szolgálati szerződésről

I. ÉVFOLYAM. JOGI ES A KERESKEDELMI JOG MELLEKLETE 4. SZAM. N K AJ ZD ASÁGPO LITI K Al SZEMLE A melléklet szerkesztéséért Dr. FORNHEIM ERNŐ felelős A Munkajogot a KERESKEDELMI JOG előfizetői díjmentesen kapják A mellékletet illető szerkesztőségi levelek Dr. FORNHEIM ERNŐ ügyvéd címére (Újpest, Árpád út 48) küBdendök. Egy füzet bolti ára 60 fillér A határozott tartamú szolgálati szerződésről. Irta: Dr. Bothár Sándor, budapesti kir. törvényszéki tanácselnök. A munkaügyi gyakorlatnak egyik leggyakrabban felmerülő vitás kérdése, vájjon a határozott tartamú szerződés ismételt meghosszabbítása, illetve a határozatlan tartamú szerződésnek határozott tartamúvá való átalakítása sérti-e az alkalmazott felmondási jogait s igényt tarthat-e az alkalmazott a meghatározott tartam lejárta után felmondásra és felmondási időre eső járandóságokra. Miután a joggyakorlat az e tárgyban felmerülő kérdésekben nem egységes, nem lesz érdektelen belebocsátkozni iá határozott tartamú szolgálati szerződós fogalmának, lényegének, a határozatlan tartamú szerződéstől való elhatárolásának bővebb taglalásába s ezzel kapcsolatban kiterjeszkedni a határozott tartamú szerződés megszűntéből vagy felbontásából származó jogviszonyokra is. Ahol szerződéses alapon tartós jogviszony létesül a szerződő felek közt, ez a viszony vagy a felek megállapodásához képest időbelileg előre megvan határozva, vagy pedig időbelileg határozatlan s bizonyos feltételek mellett bármely fél által felbontható. A határozott és határozatlan tartalmú szerződés fogalma tehát nem szorítkozik egyedül a szolgálati viszony körére, hanem kiterjed jóformán a kötelmi jog egész területére, ismerünk határozott és határozatlan időre szóló kölcsönt, haszonkölcsönt, bérletet, ellátási szerződést stb. Ennek megállapítása azért fontos, mert a határozott és határozatlan tartamból kifolyó joghatások lényegileg azonosak minden szerződéses jogviszonynál, tekintet nélkül annak keletkezési alapjára, amiből folyik, hogy a szolgálati viszonynál is a tartam szerinti megkülönböztetések tekintetében következtetést lehet vonni egyéb szerződéses viszonyoknál kétségtelenül fennálló szabályokból. Általános szabály az, hogy a határozott tartamú szerződéses jogviszony megszűnik, mihelyt a kitűzött időtartam lejárt, tehát annak utolsó napján. Megszűnik automatice, anélkül, hogy erre bármely felet külön figyelmeztetni kellene, anélkül tehát, hogy ezt a viszonyt fel kellene mondani. A két hónapra adott kölcsön ezen idő leteltével figyelmeztetés nélkül visszafizetendő, a határozott időre kötött bérlettel átadott bérleményt az idő lejártával ugyancsak minden figyelmeztetés nélkül ki kell üríteni. Éppen így a határozott tartamra kötött szolgálati viszony is a tartam lejártával megszűnt, a munkavállaló nem igényelhet sem figyelmeztetést, sem felmondást. A felmondási jog tehát a határozott tartamú szerződésnél fogalmilag ki van zárva, hacsak nincs olyan külön megállapodás, mely azt a határozott tartamba is beleviszi. Ez többnyire akkor fordul elő, amidőn a felek a felmondás elmaradása esetén a megkötött határozott tartamú szerződést automatice újabb előre megjelölt határozott tartamra meghosszabbítani kívánják. Miután jogrendszerünk a határozott tartamú szerződést általában, a határozott tartamú szolgálati szerződést pedig különösen is elismeri (Magánj. törv.-terv. 1570. §., mely átment már eddig is a gyakorlatba), nem lehet kétséges az sem, hogy a lejárt és megszűnt szolgálati szerződést újból is meg lehet kötni, ami azonos feltételek mellett a régi határozott tartamú szerződésnek további határozott tartfAinra való meghosszabbításával azonos. Ez így van — ismétlem — nemcsak a szolgálati szerződésnél, hanem a kötelmi jog egész területén s ha jogilag nem vitás, hogy a határozott tartamú bérletet, kölcsönt stb. további határozott tartamra meg lehet hosszabbítani, nem lehet ez vitás a szolgálati szerződésnél sem, mindaddig, amig ennek törvényes korlátja nincsen. Magánjogi szerződéseknél elsősorban a felek akarata irányadó, ezt az elvet az Ipt. 88. §-a a munkaszerződésnél kifejezetten is eliMneri, éppen ezért a határozott tartamú szolgálati szerződést, illetve annak meghoszS7abbítását mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amig valamely törvényes érvénytelenségi ok (tévesztés, erőszak stb.) bizonyítva nincs, vagy valamely törvényes tilalomba nem ütközik, illetve amig az a felek akaratának meg-