Munkajog, 1933 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1933 / 3. szám - Tisztviselő, kereskedősegéd, iparossegéd
I. ÉVFOLYAM. A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE 3. SZÁM. MUNKAJOG JOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI SZEMLE A melléklet szerkesztéséért Dr. FORNHEIM ERNŐ felelős A Munkajogot a KERESKEDELMI JOG előfizetői díjmentesen kapják A mellékletet illető szerkesztőségi levelek Dr. FORNHEIM ERNŐ ügyvéd címére (Újpest, Árpád út 48) küldendők. Egy füzet bolti ára 60 fillér Tisztviselő, kereskedősegéd, iparossegéd Irta: Bauer Zsigmond budapesti törvényszéki tanácselnök. I. A mindennapi életben a címben megjelölt foglalkozási ágak mindenike meghatározott fogalmat jelent, a gyakorlati jogász előtt azonban igen sok esetben jelentkezik vitás kérdés gyanánt, hogy adott esetben a munkavállaló az alkalmazottak melyik kategóriájába sorozandó. Gyakran vitás ugyanis, hogy a munkaadó kereskedő, vagy iparos-e, üzeme ipari, vagy kereskedelmi üzem-e, illetve, hogy az alkalmazott az üzem milyen természetű részében van foglalkoztatva. Emellett — és ez a fontosabb — az életben a munkakörök esetenként más és más tartalommal bírnak, azok elhatárolása nem tökéletes s igen gyakran egymásba fonódnak i vegyes foglalkozásúak), mi a döntést szintén megnehezíti. II. A kereskedő fogalmát a K. T. 3. §-a szabatosan meghatározza. E szerint kereskedő az. ki saját nevében kereskedelmi ügyletekkel iparszerűleg foglalkozik. Már ebből a meghatározásból, de a K. T. 5. §-ból is következik, hogy kereskedő lehet az iparos is, helyesebben a kereskedő is iparos. A döntő itt az. hogy a K. T. 258. és 259. §§-iban taxatíve felsorolt ügyletek közé legyen sorozható az iparűzés tárgya. Ha ez a feltétel fennforog, úgy az a körülmény, hogy az üzem tárgya valamely engedélyhez kötött ipar gyakorlása, a minősítésen nem változtat. így pl. kereskedő a rendes járati időhöz kötött személyszállítási és az 1922: XII. t.-c. 34. § szerint engedélyhez kötött ipart folytató vállalat is. a K. T. 259. §. 3. p. alapján. Az iparos fogalma jogszabályainkban ily határozottsággal megállapítva nincs, azonban meg lehet ezt határozni oly módon, hogy iparosoknak tekintendők mindazok, akik az 1884: XVII. t.-c. (Ipartörvény) és az 1922. évi XII. t.-c. (Ipartörv. nov.j által iparoknak nyilvánított foglalkozást űznek és nem kereskedők. III. Feltételezve ezek után állandó szolgálati viszony fennforgását, tisztviselő az, ki kereskedő, vagy iparos (kereskedelmi, vagy ipari vállalat) részére, ennek üzeme körében szellemi tevékenységet fejt ki. A szellemi tevékenység az alkalmazott működési köre szerint sokféle irányú. Lehet vezető, irányító, vagy ellenőrző (bankigazgató, üzemvezető mérnök stb.), de lehet az adminisztráció körébe tartozó vagy irodai (pénztárnok, könyvelő, gépíró). A szellemi tevékenységnek minden esetben kereskedelmi vagy műszaki természetű munkában kell megnyilvánulnia. Ahol a munkakör nem ilyen természetű tevékenységben nyilvánul meg, vagy pedig, ha a szellemi tevékenység az elemi ismereteket meg nem haladja, illetőleg csupán olyan egyszerűbb szellemi munkákra terjed ki, amelyeket a gyakorlott ipari szakmunkások is rendszerint el szoktak végezni, a munkavállaló már nem tisztviselő, hanem iparossegéd gyári művezető) vagy kereskedősegéd. A szellemi tevékenységet kifejtő alkalmazott tisztviselői jellegén nem változtat az a körülmény sem, hogy munkáját tisztviselőnek nem tekintendő munkavállaló felügyelete és ellenőrzése alatt végzi. így a munkás-bérelszámolásokat állandóan a művezető ellenőrzése alatt végző irodai alkalmazott tisztviselő, mert kizárólag szellemi tevékenységet fejt ki. IV. A kereskedősegéd fogalmát a K. T. VI. címe nem határozza meg. Megállapítható azonban ez a K. T. 3. §-nak analógiájára oly módon, hogy kereskedősegéd az, ki munkaadója részére annak üzleti körében kereskedelmi ügyletek kötésével és lebonyolításával, — hacsak ez nem pusztán mechanikus természetű — foglalkozik. A kereskedősegéd fogalma meghatározásánál a döntő kritérium az, hogy a munkavállaló működése oly természetű tevékenység legyen, amelynek végzése azokat az ismereteket feltételezi, mit a mindennapi életben ,,kereskedelmi szakismeret és kereskedelmi képzettség" kifejezésekkel jelölünk meg. Ez jelentkezhetik ugyan bizonyos szükségszerűen kifejtett fizikai munkában is (pl. árú elhelyezése, tisztítása stb.). de lényeges a most vázolt szellemi tevékenység túlnyomósága, ami különböző tényezők-